Amerikai uhu
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Bubo virginianus Gmelin, 1806 |
|||||||||||||||||||
Az elterjedési területe
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Egyéb név | |||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
Az amerikai uhu (Bubo virginianus) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Északi részt kivéve, egész Észak-Amerikában, Közép- és Dél-Amerikában él. Tűlevelű erdőkben gyakori, de máshol is feltűnik. Állandó, nem költöző madár.
[szerkesztés] Alfajai
- Virigniai uhu (Bubo virginianus virginianus) – Észak-Amerika keleti része
- Nyugati amerikai uhu (Bubo virginianus saturatus) – Észak-Amerika nyugati része, Alaszkától Kaliforniáig
- Csendes-óceán parti amerikai uhu (Bubo virginianus pacificus) – USA délnyugati része és a Kaliforniai-félsziget
- Baja California uhu (Bubo virginianus elachistus) – a Kaliforniai-félsziget déli része
- Fakó amerikai uhu (Bubo virginianus pallescens) – Kalifornia délkelti része, Arizona és Mexikó északi része
- Yucatáni uhu (Bubo virginianus mayensis) – Yucatán-félsziget
- Costa Rica-i uhu (Bubo virginianus mesembrinus) – Costa Rica
- Kolumbiai uhu (Bubo virginianus colombianus) – Kolumbia
- Sötét amerikai uhu (Bubo virginianus nigrescens) – Kolumbia és Ecuador
- Bubo virginianus algistus
- Bubo virginianus deserti
- Bubo virginianus elutus
- Bubo virginianus heterocnemis
- Bubo virginianus lagophonus
- Bubo virginianus nacurutu
- Bubo virginianus occidentalis
- Bubo virginianus scalariventris
- Bubo virginianus scotinus
- Bubo virginianus subarcticus
- Bubo virginianus wapacuthu
[szerkesztés] Megjelenése
Magassága 51-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 100-150 centiméter, testtömege 1000-3000 gramm. A tojó nagyobb és nehezebb, mint a hím. Tollfülei jól láthatók, szemei nagyok, jól lát a sötétben. Lábai tollasak, hogy a zsákmánya ne tudjon sérülést okozni. Szárnyai nem érnek a farka végéig.
[szerkesztés] Életmódjaj
Éjjeli ragadozó, nappal pihen. Madarakon és kisebb emlősökön kívül hüllőket és rovarokat is zsákmányul ejt. Mivel szemeit nem tudja forgatni, a fejét fordítja a hang irányába. Fülei nem egymagasságban vannak, a hangok időkéséssel érkeznek, ezért a távolságot jobban meg tudja határozni.
[szerkesztés] Szaporodása
Ragadozó madarak elhagyott fészkében, odúban és talajon fészkel. Fészekalja 2-8 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik.