Alsókubin
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Alsókubin | ||
|---|---|---|
 |
||
| A városközpont | ||
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Szlovákia |
|
| Régió | Árva | |
| Kerület | Zsolnai | |
| Járás | Alsókubini | |
| Rang | város | |
| Polgármester | Ľubomír Bláha | |
| Népesség | ||
| Népsűrűség | 361 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Tengerszint feletti magasság | 468 m | |
| Terület | 55,05 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Alsókubin
|
||
| Alsókubin weboldala | ||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | ||
Alsókubin (szlovákul Dolný Kubín, németül Unterkubin) város Szlovákiában. Az Árvavölgy központja, a Zsolnai kerület Alsókubini járásának székhelye. Benyólehota, Bezine, Kisbiszterec, Knyazsa, Medzihradne, Mokrágy, Nagybiszterec, Szrnyace és Zászkal települések tartoznak hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Árva folyó két partján, az Árvai-hegység délnyugati részén fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
A szlovák Jakub személynév becéző változatából alakult ki.
[szerkesztés] Története
Területe ősidők óta lakott. Határában a lausitzi és a halstatti kultúra bronzkori erődített települése állt. A Trniny-dombon egykor a puhói kultúra települése, majd kelta vár állott, mely a Nagymorva Birodalomban is szerepet játszott. A város a 13. században alakult ki az árvai váruradalom területén. 1235 és 1270 között "Kolbin", 1314-ben "Kublen", 1345-ben "Kubin", 1381-ben "Also Helben", 1391-ben "Clbin", 1408-1409-ben "Culbyn" illetve "Cublyn" néven említik az írott források. Eredeti címerében Alexandriai Szent Katalin volt látható kerékkel, mely rózsává változott, erre emlékeztet a város mai címere is. A 16. században itt is tért hódított a reformáció. Urai saját hivatalnokaikat, kézműveseiket telepítették ide, akik részben németek voltak és a település mezőgazdasági jellegét még a 17. század előtt megváltoztatták. Birtokosa, Illésházy Gáspár révén városi jogokat 1632-ben, vásártartási jogot 1633-ban kapott. 1683-ban Árva vármegye székhelye lett, de ebben az évben a Bécs felmentésére vonuló lengyel és litván hadak teljesen feldúlták és csaknem elnéptelenedett. A 18. század elejére fejlett mezőváros lett, jelentős kézművesiparral. 1715-ben alapították szabó és csizmadiacéhét, ekkor mintegy 340 lakosa volt. Lakói közül sokan sajt és lenolaj készítéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak, megnyílt a városi ispotály is. 1774-ben 479-en lakták. 1828-ban 149 házában 1291 ember élt. A várost 1834-ben tűzvész pusztította el, ezután kapta mai arculatát.
Vályi András leírása szerint "Alsó Kubin. Középszerű Város Árva Várm. az Árvai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok; nevezetesíti, ’s ékesíti a’ Vármegyeháza, mellyen e’ felűl írat szemléltetik: Incolite has aedes Pallas, s aequa Themis. Fekszik Felső Kubin, Knyazsa, és Puczó helységeknek szomszédságában, ezek filiáji. Nevezetesen híd építtetett itten 1795dikben Árva vizén; határja közép termésű, vagyonnyai külömbfélék." [1]
Fényes Elek leírása szerint "Kubin (Alsó-), tót mv., Árva vmegyében, az Árva bal partján: 327 kathol., 810 evang., 124 zsidó lak. Kath. és evang. anyatemplomok; synagóga. Diszére szolgál a városnak a szép vármegyeháza, s az Árva vizén épült kőhid. Van itt továbbá egy vendégfogadó, sörház, kőbánya; heti és országos vásárok, s 41 sessio. Földe a megyében a legjobbak közül való, s buzát, rozsot is terem. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."
1849. április 28-án itt veri szét Beniczky őrnagy honvédserege a szlovák felkelők seregét. 1872-ben itt nyílt meg az első árvai pénzintézet, 1888-ban pedig az első kereskedelmi iskola. A fejlődést az 1893-ban és 1895-ben kitört tűzvészek akasztották meg. 1910-ben 1821 lakosából 1055 szlovák, 471 magyar és 245 német volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Alexandriai Szent Katalinnak szentelt római katolikus plébániatemploma 14. századi eredetű, 1885–86-ban neogótikus stílusban építették át, szárnyasoltára 16. századi.
- Evangélikus temploma 1893–94-ben épült, a tűzvész által elpusztított korábbi templom helyén.
- A megyeháza a 17. század utolsó harmadában épült barokk stílusban, homlokzatán a vármegye 18. századi címerével, ma művelődési ház.
- Nevezetesség még az Árván átívelő oszlopsoros híd.
- Itt működik a Csaplovics Lőrinc által alapított Csaplovics-könyvtár.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1821-ben Ján Matuška a szlovák himnusz költője.
- Itt született 1822-ben Tyroler József réz- és acélmetsző.
- Itt született 1843-ban Szontágh Dániel, Árva vármegye történetírója.
- Itt született Szontágh Miklós orvos, fürdőalapító, tudományos író.
- Itt született 1866-ban Ladislav Nádaši-Jégé orvos író.
- Itt született 1882-ben Pavol Bujnák kritikus, műfordító.
- Itt született 1905-ben Balázs János festőművész.
- Itt nyugszik Hviezdoslav, szlovák költő, emlékszobra a főtéren áll, előtte a költő szobrával.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
Az Alsókubini járás települései
 |
|
|---|---|
|
Alsókubin (Dolný Kubín) |
|
