Afrikai törpeegér
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Mus minutoides (A Smith, 1834) |
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Az afrikai törpeegér (Mus minutoides) az egérfélék (Muridae) közé tartozó emlősfaj.
A legkisebb (ismert) rágcsáló a világon, és egyike a legkisebb emlősállatoknak. Csak a dongódenevér és a kisded cickány múlja alul. Súlya maximálisan 12g és ez vemhes nőstényre értendő, az átlag 3-4 g. Testhosszuk 5-6 cm, ennek több mint felét a farok teszi ki. Közeli rokona a házi egérnek, mindketten az egérfélék családjába és azon belül a Mus genusba tartoznak, ellenben az európai törpeegérhez távolabbi rokonság fűzi. Kinézetre nagyon hasonlítanak a mi erdei egereinkre, csak éppen sokkal kisebbek. A szőrük kellemes, meleg aranybarna színű, hasukon fehér és a két szín éles vonallal különül el. Létezik egy világosabb, szürkésebb tenyészváltozata is. Hajnalban és alkonyatkor a legaktívabbak, de nagyobb csoportban nappal is mozognak. A törpeegerek átlagos élettartama 2 év, de nem ritkák a 4 éves példányok sem.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A Szaharától délre egész Afrikában előfordulnak, bokros-füves szavannákon. Több alfaja ismert. Az egész világon tartják kisállatként, de mindenhol elég ritka.
[szerkesztés] Tartása
Csak üvegterráriumban tarthatók, mert minden létező ketrec rácsain kiférnek. Hüllő vagy pókterráriumot lehet legkönnyebben beszerezni, de csak az a fajta jó, aminek rácsos a szellőzője, mert az egereknek szükségük van a friss levegőre. 50×30×25 cm-esben lehet egy kisebb, 3-5 fős csoportot tartani. Ennél kevesebb állatot nem érdemes, mert nem érzik igazán jól magukat, és minél többen vannak, annál többet lehet őket nappal is látni.
Alomnak a csutkaalom a legjobb, mert jobban érvényesülnek benne ezek az icipici jószágok, de természetesen a por és illatmentes faforgács is alkalmas. Adjunk nekik szénát, mert szeretnek belőle építkezni, és el is fogyasztják. Rakjunk be sok búvóhelyet, wc-papír gurigát, kókuszhéjat, kerámiaházikókat. Fontos hogy sok lehetőséget biztosítsunk nekik a mászkálásra, mert ezzel megnöveljük a terrárium kihasznált területét, és ijedtükben is felfelé menekülnek. Vékony faágakat érdemes berakni, minél kuszább elrendezésban. Ha beépítünk még emeleteket is, etetővel, akkor sokat fognak a magasban tartózkodni.
A hőmérsékletre elég érzékenyek, húsz fok alatt nem szabad őket tartani. Külön fűtést nem igényelnek, de télen a radiátor mellett van a legjobb helyük. 40%-os páratartalmat igényelnek, ezt a zárt terráriumban az itatótálka általában biztosítja.
[szerkesztés] Etetése
Csak a kisméretű magvakat eszik meg, ezért alaptápnak kanári és pintyeleség keveréke a legjobb. A lényeg hogy legyen benne vörös és sárga köles is. Imádják a fürtös kölest. Mint minden egérfélének, nekik is magas a fehérjeigényük, ezért sajtféléket, kis főtt tojást is érdemes adni. Jó még a célra a szárított bolharák(Gammarus, teknőseleség) vagy a haltápok is. Kalciumpótlásra a hagyományos fogkoptató kövek nem alkalmasak, mert hozzá se nyúlnak, adjunk nekik valami nyomelemekkel és vitaminokkal dúsított csemegét. Friss zöldség, gyümölcs mindig legyen náluk, ugyanaz a szabály érvényes, mint más rágcsálóknál: semmi K, azaz tilos a káposzta és mindenféle rokona, mint a karalábé, karfiol, kelbimbó. Szeretik az uborkát, a salátát, a banánt és a tyúkhúrt. Mindig legyen friss ivóvizük, erre érdemes odafigyelni, mert nagyon érzékenyek a kiszáradásra.
[szerkesztés] Szaporodása
Az ivarérettséget 6-8 hetes korukban érik el. A vemhesség ideje kb. 20 nap, átlagosan 3 kukoricaszem-méretű pici születik. Két hetes korukban nyílik ki a szemük, 4 hetesen már úgy néznek ki, mint a szüleik. 6 hetes koruktól lehet őket biztonságosan elválasztani, ez azt jelenti, hogy ha törpeegeret akarunk venni, akkor azok legalább fele olyan nagyok legyenek, mint a szüleik.
Ez a faj nagyon érzékeny a beltenyésztésre, ezért ha nem tudunk nem-rokon vérvonalú egereket beszerezni, inkább ne szaporítsuk őket és tartsunk azonos neműeket. Az azonos nemű testvérek jól kijönnek egymással, még a fiúk is. Új egerek beszoktatása egy már kialakult csoportba nem mindig zökkenőmentes, érdemes erre az időre „idegen helyre” pl. egy szállítódobozba telepíteni a kolóniát és ott összerakni az új jövevénnyel.
