A zaporozsjei kozákok levele IV. Mohamednek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A zaporozsjei kozákok levele IV. Mohamednek. 1675-ben IV. Mohamed török szultán ki akarta terjeszteni a Török Birodalom fennhatóságát a zaporozsjei kozákok területére is. Mielőtt a török hadakat megindította volna, a kor szokása szerint egy levelet intézett a kozákok vezetőjéhez, amelyben meghódolást követelt, és a harc nélküli megadás fejében kíméletes bánásmódot ígért. Szintén a kor szokása szerint a levélben felsorolta az őt megillető, keletiesen nagyzoló címeket:
„A nap és a hold fivére; Isten unokája és helytartója; Nagy- és Kisegyiptom, Macedónia, Babilon és Jeruzsálem uralkodója; a királyok királya; a lovagok lovagja; Jézus Krisztus sírjának állandó őre, Isten istápolója, minden muzulmánok reménye és vigasza, minden keresztények nyugtalansága”
A kozákok egy rendkívül goromba hangú üzenettel válaszoltak a szultánnak, amelyben akkurátusan kitértek a szultán minden egyes címére. A levél magyar fordítása:
„Te török sátán, az átkozott ördög fivére és cimborája, Lucifer valóságos titoknoka!
Ugyan szomorú lovag vagy te, ördög teremtése! Amit az ördög elpotyogtat, azt zabálod fel a seregeddel együtt. Azt lesheted, hogy keresztények kerüljenek hatalmadba.
Seregedtől nem félünk, megütközünk veled szárazon és vizen, te babiloni konyhafőnök, te macedoniai kerékgyártó, alexandriai hentes, jeruzsálemi serfőző, Nagy- és Kisegyiptom fő-fő disznóhízlalója!
Te örmény disznó, te tatár kecskebak, kameneci hóhér és podolszki zsebtolvaj, valóságos sátán unokája, az Úristen kutyája.
Disznópofa, kancafar, mészáros kutya, kereszteletlen koponya! Ördög füstölje ki az anyádat, mert igazhitű keresztény édesanyára nem vagy méltó! Így válaszolnak neked a zaporozsjei kozákok.
A dátumot nem tudjuk, mert nincs kalendáriumunk, de a hold fenn van az égen, az esztendő be van írva a könyvbe, és a nap ugyanaz, mint nálatok.”
Ráth-Végh István közlése szerint a levél egy irtóztató káromkodással végződik. A szultán személyes reakciója a levélre nem ismeretes, annyi bizonyos, hogy a törökök nem támadták meg a kozákok földjét a Zaporozsjét. Más kozákok a lengyelek mellett harcoltak a törökök ellen, akik megakarták hódítani Ukrajnát.
A levél több irodalmi, illetve képzőművészeti alkotást is ihletett, ezek közül a legismertebb Ilja Rjepin: „A zaporozsjei kozákok levelet írnak a szultánnak” című festménye.
[szerkesztés] Források
Ráth-Végh István: A könyv komédiája (Budapest, Gondolat, 1982)
