Ľudovít Štúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ľudovít Štúr (a maga korában Ludevít Velislav Štúr, magyarul néha Stúr Lajos, 1815. október 29. – 1856. január 12.) a szlovák nemzeti mozgalom vezetője, a szlovák irodalmi nyelv megteremtője, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szlovák önkéntes résztvevőinek toborzója, egy, a Magyar Királyság országgyűlésében is résztvevő politikus, költő, író, újságíró, tanár, filozófus és nyelvész volt.

[szerkesztés] Élete

1815-ben született Zayugrócon.

1827 és 1829 között Győrött tanult. 1836-1838 és 1840-1843 a pozsonyi evangélikus kollégiumban folytatta tanulmányait. Országgyűlési képviselősége 1847-ben kezdődött, egy évig vett részt a parlament munkájában, ahol 5 jelentős beszédet mondott. Az 1848-49-es forradalom idején belekezdett a szlovák követelések ismertetésébe (többek között autonómia a szlovákoknak Magyarországon belül, jobbágyság eltörlése, stb.), megszervezte a magyar uralom elleni Szlovák Felkelést, de nem járt sikerrel, 1849-ben a magyar forradalommal együtt lényegében a szlovák is elbukott, ugyanis ekkor a Habsburgoknak már nem volt szüksége a szlovákok segítségére. Ezután visszaköltözött szüleihez Zayugrócra, ahol az irodalomnak szentelte életét (1850-1856).

1856-ban Modoron vadászbaleset következtében meghalt, itt temették el.

[szerkesztés] Emléke

• Párkány szlovák nevét az ő tiszteletére kapta (Štúrovo).
• Arcképe látható a szlovák 500-as bankjegyen.