Ércfalva
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ércfalva (Rudlov) | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Varannói |
Kistérség | Varannói |
Rang | község |
Alapítás éve | 1402 |
Polgármester | Milan Dobranský |
Népesség | |
Népesség | 659 (2006) |
Népsűrűség | 41 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 192 m |
Terület | 16,04 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Ércfalva weboldala | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Ércfalva, (1899-ig Rudlyó, szlovákul Rudlov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában. 2001-ben 648 lakosából 628 szlovák és 11 cigány volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Varannótól 10 km-re északnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
A település a 14. század közepén a német jog alapján keletkezett, 1402-ben említik először. Alapítója egy Rudlo nevű soltész volt. A 15. században és a 16. század elején a Rozgonyi család birtoka volt. A csicsvai váruradalom része volt, később a varrannói uradalom része volt. 1524-ben a Báthori család szerzett birtokot a községben. A 17. században a Nádasdy, Nyáry, Eszterházi és a Drugeth család birtoka volt. A 15. század második felében még mintegy 15 háztartása volt, de lakói nem sokkal később elköltöztek. 1493-ban csak egy háztartás volt a községben. A 16. század első felében új ruszin telepesek érkeztek, akiket a vlach jog alapján telepítettek ide. 1567-ben a királyi adószedőknek 2 portáig adózott, két zsellércsalád és egy szabad nem fizetett adót. 1582-ben 5 portáig adózott. 1600-ban a soltész házán, a templomon, a plébánián kívül 21 adózó háztartása volt. A közepes nagyságú falvak közé tartozott. 1610-ben 25 portával adózott. 1623-ban 6 vlach háztartása és 2 zsellér háztartása volt. 1715-ben 16, 1720-ban 18 háztartása volt. A faluban malom is állt, a könyező hegyekben pedig vasércet bányásztak. 1787-ben 55 házában 420 lakos élt. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított mely 54 áldozatot követelt. 1869-ben 439 lakosa volt. A század végén sok lakosa vándorolt ki a tengerentúlra.
Fényes Elek szerint "Rudlyó, tót falu, Zemplén vmegyében, a Szimonka hegy alatt, a Tapoly völgyében, ut. p. Eperjes. Határa 2700 holdat tehet, mellybõl 1700 hold erdõ, 1000 szántó és kevés rét. Ebbõl 15 2/8 urbéri telek után birnak a lakosok 470 holdat, a többi majors. birtoka gr. Forgách Máriának, gr. Forgách Zsigmond nejének. – Földei lassan emelkedõ dombokon terülnek el, a zabot legjobban szeretik, de más gabonanemet is megteremnek. Lakja 50 romai, 350 g. kath., 5 evang., 10 zsidó lak., kik a vidékbeli lakosoknál szorgalmasabb és vagyonosabb emberek. Van g. kath. paroch. temploma, szeszgyára, s egy csekély patakmalma." [1]
1910-ben 290, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [1]
A Varannói járás települései | |
---|---|
Varannó (Vranov nad Topľou) Agyagospatak (Hlinné) · Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) · Alsókomaróc (Komárany) · Alsóköcsény (Kučín) · Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) · Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) · Aranyospatak (Zlatník) · Bábafalva (Babie) · Balázsi (Vlača) · Bányapataka (Banské) · Benkőfalva (Benkovce) · Csábóc (Cabov) · Csáklyó (Čaklov) · Csicsóka (Čičava) · Dávidvágása (Davidov) · Detre (Detrík) · Ércfalva (Rudlov) · Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) · Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) · Felsőmihályi (Michalok) · Gerlefalva (Girovce) · Giglóc (Giglovce) · Gyapár (Ďapalovce) · Györgyös (Ďurďoš) · Hencfalva (Hencovce) · Holcsík (Holčíkovce) · Istvántelke (Štefanovce) · Jeszenőc (Jasenovce) · Józsefvölgy (Juskova Voľa) · Kapipálvágása (Pavlovce) · Kelcse (Nová Kelča) · Királyhegy (Piskorovce) · Kisdomása (Malá Domaša) · Kisszabados (Ruská Voľa) · Klazány (Kladzany) · Kolcsmező (Dlhé Klčovo) · Kővágó (Kamenná Poruba) · Lőrincvágása (Vavrinec) · Majoros (Majerovce) · Máriakút (Rafajovce) · Mátyáska (Matiaška) · Merészpatak (Merník) · Magyarkrucsó (Nižný Kručov) · Nagykőpatak (Kvakovce) · Opálhegy (Zámutov) · Petkes (Petkovce) · Pósa (Poša) · Porszács (Prosačov) · Remenye (Remeniny) · Sártó (Petrovce) · Sókút (Soľ) · Szacsúr (Sačurov) · Szécsmező (Sečovská Polianka) · Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) · Tapolybeszterce (Bystré) · Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) · Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) · Tapolyizsép (Vyšný Žipov) · Tapolymeggyes (Medzianky) · Tapolymogyorós (Skrabské) · Tapolyradvány (Radvanovce) ·Tavarna (Tovarné) · Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) · Telekháza (Sedliská) · Újszomotor (Žalobín) · Vehéc (Vechec) · Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce) |