ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Ázsia vízrajza - Wikipédia

Ázsia vízrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ázsia vízrajzának két fő sajátossága van: centrális és periférikus. A centrális lefolyástalan területek a kontinens közel egyharmadát ölelik fel (ilyen pl. az Aral-tó vidéke). A belső óriás hegységekből hatalmas folyók futnak le a perifériákra, minden irányban a tenger felé. Jelentős a folyamóriások száma.

Kelet-Ázsiát három nagy folyó szeli át: a Sárga-folyó (Huang-ho), a Jangce (Csangcsiang, Kék-folyó) és a Xi Jiang (Gyöngy-folyó). A folyók vizét ősidők óta öntözésre használták fel.

A dél- és délkelet-ázsiai folyók többsége a Himalájában ered. Évente a nyár elején, amikor olvadni kezd a hó és a gleccserek, valamint a nyári monszunnal megérkezik a csapadék, a folyók megáradnak. A víz életre kelti a rizsföldeket és a mezőket, a lakosság a folyókat ezért is szentnek tekinti. A legnagyobb folyók az Indus, a Gangesz a Brahmaputrával, az Irrawaddy, a Szalven és a Mekong.

Délnyugat-Ázsia két legismertebb folyója az Eufrátesz és a Tigris. Túlnyomórészt száraz éghajlatú területeken folynak át, ezért a lakosság számára nagy jelentőségűek.

Észak-Ázsiában a legnagyobb folyók az Ob, a Jenyiszej, a Léna és az Amur. Főleg a közlekedésben és a villamosenergia-termelésben jelentős a szerepük.

Közép-Ázsia nagy kiterjedésű területeiről egy folyó sem ömlik a tengerekbe és az óceánokba. Az ilyen térségeket lefolyástalan területeknek nevezzük. A folyók tavakba torkollnak – amelyekből egy további folyó sem szállítja a vizet a tengerbe –, néhol pedig fokozatosan a sivatagban tűnnek el. Egyes ilyen tavak sós vizűek, és a térképen a kék szín más árnyalatával különböztetik meg őket. Ázsia lefolyástalan területein a folyók ilyen példája az Amu-darja és a Szir-darja, amelyek az Aral-tóba torkollnak.

A kontinensnek kevés tava van, azok is főként a lefolyástalan területeken találhatók (Kaszpi-tenger, Aral-tó, Balhas-tó, Lop-nór, Isszik-kul stb.). Európa és Ázsia határán terül el a világ legnagyobb tava, a Kaszpi-tenger, melynek vize sós. A múltban a világóceán része volt. A Bajkál-tó a világ legmélyebb tava, legmélyebb pontján 1637 m mély.


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -