Jenyiszej
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
|---|---|---|---|---|
 |
||||
| Hossz: | 4092 km | |||
| Vízhozam: | 19 800 m³/s | |||
| Vízgyűjtő terület: | 2 580 000 km² | |||
| Forrás: | Szaján-hegység, Tuva | |||
| Torkolat: | Kara-tenger, Jenyiszeji-öböl | |||
| Országok: | Oroszország | |||
A Jenyiszej (oroszul: Енисей) – szibériai folyó, vízhozamát tekintve Oroszország legnagyobb, vízgyűjtőjének területét tekintve (az Ob után) második legnagyobb folyója. Neve valószínűleg az ó-kirgiz Эне-Сай ("folyó-anya") szóból ered.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A folyó a Nagy - és a Kis-Jenyiszej (tuvai nyelven: Bij-Hem és Ka-Hem – "Nagy-" és "Kis folyó") összefolyásával kezdődik, hossza innentől számítva 3487 km. Kezdetének azonban inkább a Szaján-hegység Kara-Balik tavát, vagyis a Nagy-Jenyiszej eredetét tartják, hossza innentől számítva 4092 km. Tuva, Hakaszföld, a Krasznojarszki kerület és a – 2007-től a Krasznojarszki kerület részét képező – Dolgán-Nyenyecföld területén folyik keresztül, lényegében végig délről észak felé.
Felső szakaszán magas hegyek között folyik, ezeket elhagyva medre előbb a Szajan-Susenszki víztározóban (621 km²), majd lejjebb a Krasznojarszki-víztározóban (kb. 2000 km²) folytatódik. Innentől egész a torkolatig természetes határt alkot Nyugat- és Kelet-Szibéria között: bal partján sík vidékek, rétek és ártéri fenyőerdők húzódnak, jobb partja magas, sziklás, hegyes. Az Északi sarkkörön túl partjain a tajgát fokozatosan erdős tundra, majd zuzmóval borított tundra váltja fel.
A folyót az év jelentős részében jég borítja. A tavaszi olvadás a felső szakaszon kezdődik, az alsó szakaszon kb. egy hónappal később, ezért a jégtorlaszok gyakran jelentős vízszintemelkedést és áradásokat okoznak. Legnagyobb részén, a torkolattól kb. 2900 km-ig (Minuszinszkig) hajózható.
[szerkesztés] Legnagyobb mellékfolyói
- Legnagyobb mellékfolyója a Bajkál-tóból eredő, bővízű Angara, mely a Jenyiszej víztömegét a duplájára emeli.
- További két bővízű, jobb oldali mellékfolyója a Köves-, illetve az Alsó-Tunguszka. Ezek torkolata után a Jenyiszej medre átlagosan 5 km-re szélesedik, helyenként a 15 km-t is eléri.
- Az Ob-Jenyiszej csatorna: a 19. század végén a két folyó között (mellékfolyóikon át) hajózható csatornát építettek, amely Jenyiszejszk kikötő alatt érte el a folyót. A csatorna akkor sem teljesen felelt meg a követelményeknek, de sokáig használatban volt. Napjainkban már elhanyagolt, jelentőségét vesztette.
[szerkesztés] Városok, kikötők
- Kizil – a Kis- és Nagy-Jenyiszej talákozásánál fekszik, Tuva fővárosa (108 000 fő)
- Abakan – Hakaszföld fővárosa (165 000 fő)
- Krasznojarszk – a térség legnagyobb városa (917 000 fő, 2005-ben)
- Jenyiszejszk – a folyó legrégibb városa (20 000 fő)
- Igarka – kb. 700 km-re a tengertől, a tengeri hajók eddig a kikötőig is feljutnak (18 000 fő)
- Dugyinka – a Tajmir-félszigeten, Dolgán-Nyenyecföld fővárosa (26 000 fő)
