See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Joan Perez de Lazarraga - Wikipedia, entziklopedia askea.

Joan Perez de Lazarraga

Wikipedia(e)tik

Lazarragaren eskuizkribuaren 18. orriaren atzekaldea. Ezkerreko ilaran, zazpigarren lerroan behekaldetik hasita, eusquel erriau argi ikusten da.
Lazarragaren eskuizkribuaren 18. orriaren atzekaldea. Ezkerreko ilaran, zazpigarren lerroan behekaldetik hasita, eusquel erriau argi ikusten da.

Joan Perez de Lazarraga (Larrea, Araba, 1548?- Larrea, 1605eko apirilaren 11) euskal idazlea izan zen.

Larreako Dorreko jauna izan zen, oñatiar jatorriko familia bateko kidea. Idazle moduan, euskarazko literaturan, Pizkunde garaiko egilerik bakarrenetakoa dugu, Bernart Etxeparerekin batera.

1567 urte inguruan paper sorta bat idatzirik utzi zuen, "Artzain nobela" batez ("Silbero, Silbia, Doristeo ta Sirena") eta 21 koplez osatua.

Eskuizkribua 2004an aurkitu zuten Madrilen, antigoaleko denda batean. XVI. mendetik iritsi zaigun euskarazko testurik bakarrenetarikoa dugu eta Hego Euskal Herriko zaharrena. Gipuzkoako Foru Aldundia arduratu zen testua erosi eta Interneten jendearen eskura jartzeaz. Patri Urkizuk lehen edizioa prestatu zuen, Dianea eta Koplak izenburuarekin. Lehen edizio hau paper sorta agertu eta berehala egin zen, behar bezalako azterketarik gabe, eta euskalari talde bat edizio hobea atontzen ari da. Lehen azterketek iragarri dutenez, idaztankera diferenteak ageri dira; hortaz, eskuizkribuak egile bat baino gehiago du. Gainera, ez da erabat baztertzen Lazarragak berak idatzitako testuak ere beste egileei kopiatuak izatea.

Aurkikuntza oso garrantzitsua izan da euskal hizkuntzalaritzaren aldetik. Izan ere, Arabako euskalkia eta mendebaleko euskararen historia argitzeko tresna ezin hobea da, inoiz dokumentatu gabeko adizki eta hitzak baitakartza.

Halaber, Euskal Herria (eusquel erria) kontzeptua idatzita dakarren lehen idazkia dugu Lazarragarena. Hiru aldiz agertzen da eskuizkribu osoan.

[aldatu] Bibliografia

  • GARTZIA, Pruden: "Lazarraga: Ernazimendua euskaraz". Pamiela, 2005.

[aldatu] Ikus, gainera

[aldatu] Kanpo loturak

Beste hizkuntzak


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -