Vágányátszelés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A vágányátszelés (átszelés, vágánykereszteződés, kereszteződés) olyan vasúti pályaelem amely két vágány szintbeli kereszteződését biztosítja. Az átszelés irányelterelést nem tesz lehetővé.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az átszelések fajtái
[szerkesztés] Kisszögű átszelések
A kisszögű átszelések keresztezési szöge kicsi, a szabványos keresztezési szög egyszeres, kétszeres, vagy háromszoros értékének megfelelő szöggel metszik egymást a vágányok.
A kisszögű átszeléseket majdnem mindig az állomáson belüli hálózatnál alkalmazzák.
[szerkesztés] Nagyszögű átszelések
A nagyszögű átszelések hajlásszöge nagyobb a szabványos keresztezési szög háromszorosánál. Az ilyen átszeléseket csak ritkán alkalmazzák állomásokon belül, inkább iparvágányoknál, vagy állomáson kívül fordulnak elő.
[szerkesztés] Ívesített átszelések
Az ívesített átszelések olyan kisszögű átszelések, melyek azok ívbe hajlításával jönnek létre. Az egyik vágány ívbe hajlításakor az azt keresztező vágány is kényszerűen ívbe hajlik, így az átszelés szabványos anyag felhasználásával képezhető.
[szerkesztés] Köríves átszelések
Ezek az átszelések nagyvasutaknál igen ritkák, csak külön engedéllyel alkalmazhatók, amennyiben az egyik irány egyenes, tehát csak az egyik irányban köríves a vágányátszelés. Mindkét irányban köríves vágányátszelést leginkább csak a városi vasutaknál alkalmaznak.
[szerkesztés] A közönséges, kis szögű átszelés részei
A vágányátszelésnél a két-két sínszál egymást négy pontban keresztezi. Ennek során négy keresztezés jön létre. Ezek a keresztezések közül kettő darab egyszerű keresztezés, kettő pedig úgy nevezett kettős keresztezés. Az egyszerű keresztezések az átszelés két végén találhatók és megegyezik az egyszerű, egyenes váltóknál alkalmazott keresztezéssel. A kettős keresztezéseket csak átszeléseknél, illetve az átszelési váltóknál alkalmazzák.
[szerkesztés] Források
- Czére Béla – A vasúti technika kézikönyve 1, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975
