PZL P.11
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A PZL P.11 egy lengyel vadászrepülőgép, amelyet az 1930-as évek elején terveztek. A II. világháborút megelőző időszakban a Lengyel Légierő legnagyobb számban szolgáltban álló vadászrepülőgépe volt. Népszerű neve a „tizenegyes” (jedenastka). Mindössze egyetlen példánya maradt fenn, amely a krakkói repülőmúzeumban található.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A repülőgép tervezési munkálatai 1931 elején kezdődtek a PZL[1] tervezőirodájában Zygmunt Puławski irányításával. A fejlesztés alapjául a PZL P.7 szolgált. Az új modell erősebb motort kapott. Három prototípust készítettek el (P.11/I–III). Az első repülésére már csak Puławski tragikus halála után, 1931 augusztusában került sor. A tervezőmunkát a továbbiakban Wsiewołod Jakimiuk irányította. A légierő 50 darabot rendelt az első, P.11a változatból, amely külsőre alig különbözött a P.7-től. A leglényegesebb különbség a P.11a-ba épített, Lengyelországban licenc alapján gyártott 380 kW-os (517 Le-s) Bristol Mercury IV S2 csillagmotor volt.
1934 nyarán készült el a módosított változat prototípusa, a P.11c, amellyel még az év végén végrehajtották az első felszállást. A gép törzsét javították, és lejjebb helyezték a motort, így a pilóta számára jobb lett a kilátás. Az 1930-as évek közepétől ez a típusváltozat lett a lengyel légierő alapvető vadász-típusa, a repülőalakulatoknál 1935–1937 között folyamatosan állították szolgálatba a legyártott 175 db gépet. Az első 50 db-t 441 kW-os (600 Le-s) Bristol Mercury V S2, a többit gépet 463 kW-os (630 Le-s) Mercury VI S2 csillagmotorral szerelték fel.
A P.11 iránt külföldről is mutatkozott érdeklődés[2]. Románia 1933–1934 között vásárolt 30 db-t a P.11b változatból. Ez a modell csak az 386 kW-os (525 Le-s) Gnome–Rhône 9Krsd Mistral motorjával különbözött a P.11a változattól. Románia később megvásárolta a lengyel légierő részére gyártott javított P.11c változat gyártási jogát, és a brassói IAR[3] vállalat P.11f típusjelzéssel 70 db-t gyárottt 1936-tól. A P.11f változatba a 438 kW (595 Le) teljesítményű Gnome–Rhône 9Krse csillagmotort építették be.
A P.11 az 1930-as évek közepén kora egyik legkorszerűbb vadászrepülőgépe volt, a repüléstechnika gyors fejlődése miatt az 1930-as évek végére azonban már elavult. Elsősorban a sebessége maradt el az újabb gépekétől, de konstrukciója – szárny-elrendezése és merev futóműve – is elavulttá tett. A lengyel légierőben 1938-ban hadrendbe állított PZL.37 Łoś bombázó maximális sebessége pl. 80 km/h-val múlta felül a P.11-ét. Az új, gyors és korszerű PZL.50 Jasrząb késése miatt szükségmegoldásként a P.11 modernizálása tűnt célszerűnek. A P.11g Kobuz változatba a 618 kW-os (840 Le-s) Bristol Mercury VIII csillagmotor került, amellyel 390 km/h-s maximális sebességet sikerült elérni.
[szerkesztés] Technikai jellemzői
Korának egyik legkorszerűbb konstrukciójú, teljesen fémépítésű repülőgépe volt, amely. Felsőszárnyas elrendezésű, jellegzetes tört, sirály-szárnyakkal (amelyet a gép tervezője után Puławski féle szárnynak is neveznek). Az egyszemélyes pilótafülkéje nyitott volt, a géptörzsben a szárnycsatlakozás mögött helyezkedik el. Az üzemanyagtartály a törzsben, a motor mögött kapott helyet. Ez az elrendezés a súlypont-vándorlás szempontjából kedvező, de a motor közelsége miatt sérülés esetén tűzveszélyt jelent.
Fegyverzetét a törzs oldalán, a motor mögött elhelyezett 2 db, légcsavarkörön keresztül tüzelő 33 mintájú 7,9 mm-es géppuska alkotta, egyenként 700–700 db-os lőszerjavadalmazással (összesen 1400 db). A P.11c változatú gépek kb. harmadán a szárnyakra további 2 db 7,9 mm-es géppuskát építettek. A P.11c változatban a törzsbe épített géppuskák lőszerjavadalmazását 500–500 db-ra csökkentették, a szárny-géppuskák viszont darabonként 600 db lőszerrel rendelkeztek (így a P.11c típus összesen 2200 db lőszerrel rendelkezett). A P.11c változat a szárnyak alatt 4 db 12,5 kg-s bombát is hordozhatott.
[szerkesztés] Alkalmazása
1939. szeptember 1-én, a Lengyelország elleni német támadás pillanatában a lengyel légierő vadászrepülőgép-állományának gerincét a meglévő 20 db P.11a és a 109 db P.11c gép, valamint további 30 db régebbi P.7a alkotta. Az 1939-re már elavult gépek teljesítményben és harcértékben jelentősen elmaradtak a Luftwaffe repülőgépeitől[4]. A fegyverzetük is gyenge volt, mindössze a P.11c változatú gépek harmada volt 4 db géppuskával felszerelve, de ezek űrmérete is kicsi volt a német gépek fegyverzetével összevetve. A P.11 hátrányait némileg kompenzálta a jó manőverezőképessége, valamint a német repülőgépek ellen kidolgozott taktika. E szerint a lengyel vadászrepülőgépek a német bombázókat nagy magasságból, zuhanórepülésben támadták. A megbízható, erős konstrukciójú gép zuhanórepülésben 600 km/h sebességet is elviselt. Rövid kifutópályát igényelt, így a gépek egy részét sikerült kitelepíteni tábori repülőterekre. A hátrányok ellenére számos légigyőzelmet sikerült elérni a típussal, a bombázók mellett néhány német vadészrepülőgépet is lelőttek. A légiharcokban és a repülőterek elleni támadásokban a P.11 gépek többsége megsemmisült. 36 db eljutott Romániába, ahol később a román légierő használta, de harci cselekményekben nem vett részt, főleg gyakorló repülőgépként használták. Néhány német kézre került gépet ugyancsak gyakorló feladatokra használtak. A Szovjetunióba kettő példánya került, ahol tesztelésre használták. A Románia felé igyekvő gépek közül 1939 szeptemberében egy Magyarországon, Hajdúböszörménynél szállt le. Ezt a P.11a változatú gépet később a Műegyetem repülőklubja (MSrE) használta vitorlázó repülőgépek vontatására.[5]
[szerkesztés] Alkalmazó országok
- Lengyelország: P.11a, P.11c és P.11g (prototípus)
- Románia: P.11b és P.11f
- Magyarország: 1 db P.11a (amely a lengyel vereséget követően a Magyarországra menekült csapatokkal került az országba)
[szerkesztés] Típusváltozatok
- P.11a – a lengyel légierő által használt első széria-változat
- P.11b – Románia részére a PZL-nél Lengyelországban gyártott változat,
- P.11c – a lengyel légierőben használt módosított változat,
- P.11f – Romániában licenc alapján gyártott változat,
- P.11g – növelt teljesítményű változat, csak a prototípus készült el.
[szerkesztés] Műszaki adatok
| P.11/I | P.11/II | P.11/III | P.11a | P.11b | P.11c | P.11f | P.11g | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Üres tümeg (kg) | 1022 | 1026 | 1032 | 1116 | 1050 | 1147,5 | 1108 | 1150 |
| Felszálló tömeg (kg) | 1467 | 1494 | 1500 | 1580 | 1525 | 1650 vagy 1800 | 1586 | 1650 |
| Üzemanyag (l) | 224 | 224 | 224 | 224 | 224 | 224 | 224 | 224 |
| Fesztáv (m) | 10,5 | 10,5 | 10,57 | 10,72 | 10,72 | 10,72 | 10,72 | 10,72 |
| Hossz (m) | 7,21 | 7,2 | 7,25 | 7,25 | 7,25 | 7,55 | 7,56 | 7,55 |
| Magasság (m) | 2,78 | 2,79 | 2,69 | 2,69 | 2,7 | 2,85 | 2,85 | 2,85 |
| Szárnyfelület (m²) | 17,9 | 17,9 | 17,9 | 17,9 | 17,9 | 17,9 | 17,9 | 17,9 |
| Motor | Bristol Jupiter 9Asb | Gnome-Rhône 9K | Bristol Mercury IV/A | Bristol Mercury IVS2 | Gnome-Rhône 9Krsd | Bristol Mercury V S2 vagy Mercury VI S2 | Gnome-Rhône 9Krse | Bristol Mercury VIII |
| Teljesítmény (kW, Le) | 379, 515 | 390, 530 | 408, 555 | 380, 517 | 386, 525 | 441, 600 vagy 463, 630 | 438, 595 | 618, 840 |
| Legnagyobb sebesség (km/h) | 305 | 333 | 346 | 340 | 330 | 352–367 motortípustól és fegyverzettől függően | 360 | 390 |
| Szolgálati csúcsmagasság (m) | 8600 | 10 100 | 8900 | 8000 | n/a | 8040 | 7500 | 10 000 |
| Emelkedőképesség (m/s) | 11,6 | 13 | 12,5 | n/a | n/a | 12,4 vagy 14,5 | 11 | 13 |
| Hatótávolság (km) | n/a | n/a | n/a | 480 | 550 | 503 vagy 550 | n/a | n/a |
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ PZL: Państwowe Zakłady Lotnicze – Állami Repülőgépgyárak; kiejtése: pezetel
- ^ A típus iránt Románián kívül érdeklődött Bulgária, Görögország és Törökország is, de ezek az államok később végül a PZL P.24 vásárlása mellett döntöttek.
- ^ Industria Aeronautică Română
- ^ A Messerschmitt Bf 109D vadászrepülőgép sebessége 135–140 km/h-val, a Dornier Do 17 bombázóé 60–65 km/h-val, a Heinkel He 111 bombázóé 25–30 km/h-val, a Junkers Ju 87 zuhanóbombázó épedig kb. 30 km/h-val múlta felül a P.11 változatok legnagyobb sebességét.
- ^ Magyarországon kezdetben G.191 katonai jelzéssel, majd HA–NBN polgári lajtromjellel repült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A krakkói Lengyel Repülési Múzeum honlapja (lengyelül és angolul)
[szerkesztés] Források
- Andrzej Morgała: Samoloty wojskowe w Polsce : 1924–1939 (Encyklopedia Broni i Uzbrojenia), "Bellona", 2003, pp528, ISBN 83 11 09319 9
- Krzysztof Cieślak, Wojciech Gawrych, Andrzej Glass: Samoloty myśliwskie września 1939, Warszawa, 1987
| Vadászrepülőgépek a két világháború között | Második világháborús vadászrepülőgépek | Első generációs vadászrepülőgépek |
|---|
 DH.98 Mosquito | Hawker Hurricane | Hawker Tempest | Supermarine Spitfire |
 A–20 Havoc | F4F Wildcat | F4U Corsair | F6F Hellcat | P–36 Hawk | P–38 Lightning | P–39 Airacobra | P–40 Warhawk | P–47 Thunderbolt | P–51 Mustang | P–61 Black Widow | P–63 Kingcobra |
 Il–2 | Jak–9 | MiG–3 |
 Fw 190 | Me 109 | Me 110 | Me 262 |
 Macchi C.205 Veltro |
 PZL P.7 | PZL P.11 | PZL P.24 |
