Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nyikolaj Konsztantyinovics nagyherceg
Nyikolaj Konsztantyinovics
Született:
1850. február 2. Szentpétervár; Orosz Birodalom
Meghalt:
1918. január 26. (67 évesen) Taskent; Üzbegisztán

Nyikolaj Konsztantyinovics nagyherceg (oroszul: Великий князь Николай Константинович Романов; Szentpétervár, 1850. február 2. – Taskent, 1918. január 26.) orosz nagyherceg, Konsztantyin Nyikolajevics nagyherceg legidősebb gyermeke.

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Fiatalkora

Nyikolaj édesapja Konsztantyin Nyikolajevics nagyherceg, édesanyja Alekszandra szász-altenburgi hercegnő volt. Konsztantyin nagyherceg és Alekszandra nagyhercegné nem éltek boldog házasságban, a nagyherceg külön lakott a családjától, és szeretőket tartott.

Nyikolajt katonai pályára szánták, ennek megfelelően kemény kiképzést kapott. Legjobb barátjával, a nála mindössze négy háttel idősebb unokatestvérével, Alekszej nagyherceggel együtt jártak a katonai akadémiára. A nagyhercegről azonban hamar kiderült, hogy nem való katonának. Nyikolaj szenvedélyesen gyűjtötte a műkincseket, és szeretőkre költötte a vagyonát, bár édesanyja kétségbeesetten próbálta jobb belátásra téríteni.

1874-ben rajtakapták, amint Alekszandra nagyhercegné egyik ikonjáról próbált lelopni pár értékes drágakövet, emellet számtalan más botránnyal vívta ki a család rosszallását. A lopás miatt őrültnek nyilvánították, állandó orvosi felügyelet alá helyezték, és egy üzbegisztáni városba, Taskentbe költöztették.

[szerkesztés] Száműzetésben

1878-ban Nyikolaj a cárizmus bukásáról, és egy forradalomról prédikált, 1882-ben pedig feleségül vette Nagyezsda Alekszandrovna von Dreyert (1861–1929). A házasság és a monarchia elleni beszédei miatt száműzték, és hivatalosan is törölték a Romanov-család tagjai közül.

Nyikolaj továbbra is Taskentben élt. Itt tervezet magának egy palotát, amely 1890-re épült fel; ide helyezte el műkincsgyűjteményét. A palota ma az üzbég nemzeti képtárnak add otthont, és a gyűjtemény is itt tekinhető meg. Nyikolaj megtervezte Taskent csatornahálózatát: előbb a Bukhar-arüköt, később a sokkal fontosabb Khiva-arüköt, amelyet később II. Miklós cár alatt meghosszabbítottak. A nagyherceg expedíciókat vezetett Közép-Ázsiába, tapasztalatait könyvekben publikálta.

1890 környékén meglátogatta őt a nővére, Olga. A nagyhercegnőből lett görög királyné azt mondta, öccse erkölcsi értékrendje teljesen felborult: „Minden erkölcsi érzékét elvesztette, már nem tudja, mit lehet megtenni és mit lehet kérni.” ^[1] Nyikolaj 1895-ben új családot alapított egy kozák lánnyal, elhagyva a feleségét. 1900-ban bigámista házasságot kötött egy iskolás lánnyal, azonban a frigyet hamar érvénytelenítették.

[szerkesztés] Gyermekei

Nyikolajnak és feleségének, Nagyezsda Alekszandrovnának két fia született:

Artyemij Nyikolajevics Iszkander herceg (1883–1919), megölték a polgárháborúban
Alekszandr Nyikolajevics Iszkander herceg (1889–1935), kétszer is megházasodott, egy fia és egy lánya született.

Nyikolajnak egyik szeretőjétől, Alekszandra Abasától (1855–1894) szintén két utóda lett:

Olga Wolinszkaja (1877–1910)
Nyikolaj Wolinszkij (1878–1913)

A nagyhercegnek összesen négy gyermeke származott ismeretelen szeretőktől:

Sztanyiszlav
Nyikolaj
Darja
Tatyjana

[szerkesztés] Halála

1917-ben a cár, II. Miklós lemondott, és ezzel megszűnt létezni a monarchia. Később a bolsevikok ragadták magukhoz a hatalmat, akiket Nyikolaj teljes mértékben támogatott, és szimpatizált velük. Nyikolaj 1918. január 26-án halt meg, a bolsevikok pedig nagyszabású temetés közepette helyezték örök nyugalomba a taskenti Szent György katedrálisban.