Magyar korona
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Fizetőeszközként használja | Magyarország |
| Infláció | 98,0% (1923. július, havi áremelkedési csúcs)[1] |
| Váltópénz | |
| 1/100 | fillér |
| Jelölés | K, kor. |
| Érmék | 1, 2, 10, 20 fillér, 1, 2, 5, 10, 20, 100 korona |
| Bankjegyek | 1, 2, 10, 20, 50, 100, 500, 1000, 5000, 10 000, 25 000, 50 000, 100 000, 500 000, 1 000 000 korona |
| Központi bank | Magyar Királyi Állami Jegyintézet |
| Árfolyam | napi árfolyam |
| Bankjegynyomda | Orell Füssli (Zürich) Magyar Pénzjegynyomda Rt. (Budapest) |
| Pénzverde | Magyar Állami Pénzverde |
| Ez az infobox a megadott pénznem bevonás előtti utolsó érvényes adatait tartalmazza. | |
| Magyarország pénzei, pénznemei |
|---|
| szerkeszt |
- A királyi koronához kattints ide: Szent Korona
A magyar korona az osztrák–magyar koronát felváltó pénznem volt, melyet az első világháború után vezettek be a felbomló monarchia romjain alakuló független Magyarország új határai között. Súlyos hiperinfláció után fokozatosan stabilizálták, ami 1927-ben lehetővé tette a pengő bevezetését.
[szerkesztés] Bevezetés
Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések (hazánk esetében a trianoni békediktátum) előírták, hogy az utódállamok kötelesek felülbélyegezni az Osztrák–Magyar Bank területükön forgalomban lévő bankjegyeit, majd – egy átmeneti időszak után – lecserélni saját pénznemükre. Magyarország esetében ez az új pénznem szintén a korona nevet viselte, és 1 : 1 arányban váltotta fel osztrák–magyar megfelelőjét. Mivel Magyarország utolsóként bélyegezte felül és cserélte le a pénzeit, ráadásul a felülbélyegzéshez használt primitív gumibélyegzőket könnyen lehetett utánozni, a közös pénznek igen nagy hányada rekedt az ország területén, ami fokozta az inflációt. Végül 1927-ben a pengő felváltotta a koronát 1 : 12 500 arányban.
[szerkesztés] Érmék
A trianoni békediktátum Csehszlovákiának ítélte Körmöcbányát (ma: Kremnica, Szlovákia), az akkori Magyarország egyetlen pénzverdéjét (mióta a Gyulafehérvárit [ma: Alba Iulia, Románia]) 1871-ben bezárták). Emiatt a verde gépeit Budapestre szállították, és különböző ideiglenes telephelyek után az újonnan alapított Állami Pénzverdében helyezték el.
A háború után csak 10 és 20 filléreseket vertek: először a Tanácsköztársaság idején az eredeti (1916 és 1918 évszámú) verőtövekkel, majd 1920 és 1921-ben már a megfelelő évszámokkal, de még mindig a korábbi mintával és „KB” verdejeggyel.
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ (angol nyelven) Stanford Institute for Economic Policy Research – Beatrix Paal: Measuring the Inflation of Parrallel Currencies: An Empirical Reevaluation Of the Second Hungarian Hyperinflation (Párhuzamos fizetőeszközök inflációjának mérése: a második magyar hiperinfláció empirikus újraértékelése)
| Korszak | Árpád-ház 1000–1301 |
Vegyesház 1301–1526 |
Magyar Királyság 1526–1750 |
Erdély 1526–1690 |
Hódoltság 1541–1699 |
Rákóczi-szabadságharc 1703–1711 |
| Érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék |
| Pénzrendszer | Forint 1750–1857 |
Szabadságharc 1848–1849 |
Forint 1857–1866 |
Forint 1867–1892 |
Korona 1892–1918 |
Korona 1919–1926 |
Pengő 1927–1946 |
Adópengő 1946 |
Forint 1946–máig |
| Érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | - | érmék |
| Pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek |
