A magyar adópengő pénzjegyei
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az adópengÅ‘re szóló, pénzként használt értékpapÃrokat eredetileg nem pénzforgalmi célokra tervezték, azonban a pengÅ‘ értékvesztése miatt elÅ‘bb de facto majd de jure is fizetÅ‘eszközökké váltak és kiszorÃtották a pengÅ‘bankjegyeket, emiatt tulajdonképpen szükségpénznek tekinthetÅ‘k
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
[szerkesztés] Adójegyek
Az adópengÅ‘re szóló adójegyeket 1946 májusában bocsátották ki, és adók lerovására, illetve bankbetétek befizetésére volt használható. Tulajdonképpen két hónapos lejáratú, adópengÅ‘re szóló kötvények voltak, melyek a lejárat után értéküket vesztették. Júniustól már közüzemi dÃjak és közszolgáltatások kiegyenlÃtésére is fel lehetett használni, július 8. után pedig rendelettel törvényes fizetÅ‘eszközzé tették. Az adójegyeket Horváth Endre tervezte. Legyártásuk nagy sietségben történt, ezért sok a téves nyomat (szöveghiba, tükörképi cÃmer), kivitelük egyébként is igénytelen volt.
[szerkesztés] Nem kamatozó pénztárjegyek
A Postatakarékpénztár eredetileg belsÅ‘ használatra állÃtotta elÅ‘ adópengÅ‘re szóló nem kamatozó pénztárjegyeit, hogy megkönnyÃtse a betétek kezelését. KésÅ‘bb a pénztárjegyek kikerültek a közforgalomba, egyúttal megszüntették a felhasználásukat korlátozó szabályokat.
[szerkesztés] Illetékbélyegek
1946 júniusától már túlnyomóan adópengÅ‘ben történtek az elszámolások és a készpénzmozgások, ez utóbbit viszont megnehezÃtette a 10 000 adópengÅ‘ alatti cÃmletek hiánya. A hiány pótlására rendeletben tették lehetÅ‘vé, hogy a 10 000 adópengÅ‘ alatti névértékű illetékbélyegeket a készpénzforgalomban fel lehessen használni. Ez a valóságban inkább hivatalos dÃjak lerovását jelentette, a mindennapi készpénzforgalomban nem volt jelentÅ‘sége. Az illetékbélyegek eleinte pengÅ‘ illetékbélyegek adópengÅ‘re való felülbélyegzésével készültek, késÅ‘bb legyártották a már eleve adópengÅ‘re szóló bélyegeket is.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Pénzportál – Garami Erika: Az adópengő (2006. október 16.)
[szerkesztés] Irodalom
- Leányfalusi Károly, Nagy Ãdám (2006). A pengÅ‘-fillér pénzrendszer. Magyarország fém- és papÃrpénzei 1926-1946. Magyar ÉremgyűjtÅ‘k Egyesülete, Budapest. ISBN 963-7122-15.
- Kupa Mihály id. dr. (1993). Corpus notarum pecuniariarum Hungariae I-II. (Magyar Egyetemes Pénzjegytár). Informatika Történeti Múzeum AlapÃtvány, Budapest. ISBN 9630436582.
- Rádóczy Gyula, Tasnádi Géza (1992). Magyar papÃrpénzek 1848-1992. Danubius Kódex Kiadói Kft. ISBN 9637434119.
Korszak | Ãrpád-ház 1000–1301 |
Vegyesház 1301–1526 |
Magyar Királyság 1526–1750 |
Erdély 1526–1690 |
Hódoltság 1541–1699 |
Rákóczi-szabadságharc 1703–1711 |
Érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék |
Pénzrendszer | Forint 1750–1857 |
Szabadságharc 1848–1849 |
Forint 1857–1866 |
Forint 1867–1892 |
Korona 1892–1918 |
Korona 1919–1926 |
Pengő 1927–1946 |
Adópengő 1946 |
Forint 1946–máig |
Érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | - | érmék |
Pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek |