A magyar korona pénzjegyei
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az Osztrák–Magyar Bank bankjegyei (1919)
Az Osztrák–Magyar Bank – a Monarchia közös központi bankja – számára kizárólagos szabadalom biztosította a papírpénz nyomtatást a Monarchia teljes területén. A bankjegygyártás Bécsben folyt, Magyarországot is onnan látták el. Az első világháború során a bécsi kormányzat szándékosan csökkentette Magyarország bankjegyellátását.
A háború után a Károlyi-kormány arra kérte a közös bankot, hogy juttasson nyomólemezeket és papírt a bankjegygyártás elindításához Budapestre (a pénzszállítás abban az időben kockázatos lett volna). Megkapták a háború idején gyártott 1 és 2 koronás bankók, valamint az ideiglenes (szükség-) pénzként nyomtatott 25 és 200 koronás ún. fehér pénzek nyomólemezeit (vagyis csak az igénytelen kivitelű és a bomló Monarchia területén amúgy is korlátozottan elfogadott pénzek gyártására nyílt lehetőség, a korábbi, ún. kék pénzek nyomtatásának lehetőségét az osztrákok megtartották maguknak). E bankjegyek nyomtatását a Károlyi-kormány készítette elő, majd a Tanácsköztársaság idején is folytatódott forgalomba hozataluk. A tanácsállam bukása után e bankjegyeket Bécsben hamisítványnak minősítették. A bécsi és a budapesti kiadások a sorszám alapján különböztethetők meg. (1 korona: 7000 felett; 2 korona: 7000 felett; 25 korona: 3000 felett; 200 korona: 2000 felett.)
[szerkesztés] Bankjegytervezetek a Magyar Nemzeti Bank részére (1919)
A zűrzavaros pénzügyi helyzet a Tanácsköztársaságot is a megoldáskeresésre sarkallta. A tervezetek és próbanyomatok arról tanúskodtak, hogy szándék volt az önálló jegybank felállítására, végül más megoldást kerestek. A lenti tervezetek soha nem kerültek forgalomba, de némelyiket felhasználták a postatakarékpénztár pénzjegyeinek tervezésénél.
Kép | Névérték | Méret | Leírás | Dátumok | ||
---|---|---|---|---|---|---|
Előoldal | Hátoldal | Előoldal | Hátoldal | Nyomtatás | ||
[[Kép:|92px]] | [[Kép:|92px]] | 2 korona | 130 × 88 mm | Női modell | Értékjelzés | 1919. június 2. |
[[Kép:|92px]] | [[Kép:|92px]] | 10 korona | 150 × 80 mm | Női modell | Értékjelzés | 1919. augusztus 1. |
[[Kép:|92px]] | [[Kép:|92px]] | 25 korona | 154 × 108 mm | Női modell | Értékjelzés | 1919. május 2. |
[[Kép:|92px]] | [[Kép:|92px]] | 50 korona | 155 × 100 mm | Férfi modell | Értékjelzés | 1919. március 15. |
[[Kép:|92px]] | [[Kép:|92px]] | 100 korona | 168 × 120 mm | Férfi modell | Értékjelzés | 1919. augusztus 15. |
[[Kép:|92px]] | [[Kép:|92px]] | 1000 korona | 198 × 132 mm | Női modell | Értékjelzés | 1919. március 15. |
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek. |
[szerkesztés] A Magyar Postatakarékpénztár pénztárjegyei (1919)
A postatakarék-pénztári jegyek forgalombahozatalára a Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa kötelezte a Magyar Postatakarékpénztárat, amely tehát mint az ország emissziós bankja működött akkoriban. A pénzjegyek fedezetét az Osztrák–Magyar Bank letétbe helyezett bankjegyei (kék pénzek) képezték – így kerülvén el az inflációt. Sokféle pénztárjegytervezet készült, de csak öt-, tíz- és húszkoronás címletek krültek forgalomba.
[szerkesztés] Az Osztrák–Magyar Bank felülbélyegzett bankjegyei (1920)
Magyarország az utódállamok közül utolsóként kezdte meg a területén lévő OMB-bankjegyek felülbélyegzését. Bár a Károlyi-kormány ezt már 1919. március 21-én tervezte, a Tanácsköztársaság létrejötte miatt 1920. március 18-ig késett. Magyarország piros körbélyegzővel látta el a bankjegyeket a 10 koronástól a 10 000 koronásig.
Kép | Névérték | Méret | Leírás | Dátumok | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Előoldal | Hátoldal | Előoldal | Hátoldal | Nyomtatás | Kibocsátás | Visszavonás | ||
10 korona | 150 × 79 mm | Fiúgyermek | Fiúgyermek | 1916. július 24. | 1924. január 31. | |||
20 korona (2. kiadás) |
150 × 89 mm | Női modell | Női modell | 1918. október 28. | 1924. január 31. | |||
25 korona | 135 × 80 mm | Női modell | Sima vagy hullámos | 1919. április 25. | 1920. november 11. | |||
50 korona | 162 × 100 mm | Női modell | Női modell | 1916. december 18. | 1924. január 31. | |||
100 korona | 163 × 107 mm | Női modell | Női modell | 1912. december 13. | 1922. szeptember 30. | |||
1000 korona | 191 × 127 mm | Női modell | Női modell | 1903. január 2. | 1921. augusztus 31. | |||
10 000 korona | 191 × 127 mm | Női modell | Női modell | 1918. december 19. | 1921. június 5. | |||
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek. |
[szerkesztés] Államjegyek (1920–1926)
Az államjegyeket az 1921. évi XIV. törvény[1] értelmében felállított Magyar Királyi Állami Jegyintézet hozta forgalomba. Tervezőjük Helbing Ferenc. A bankjegyeket kezdetben a zürichi Orell Füssli gyártotta (leszámítva a csekély értékű címleteket, melyek itthon készültek egyszerű nyomdatechnikával), majd az újonnan felálított Pénzjegynyomda megvásárolta a kliséket és a technikát, és innentől fogva Magyarországon készültek a bankjegyek. A növekvő címletű pénzjegyek mérete is egyre nagyobb lett, ezért újra méretezték a papírpénzeket: 1923-tól azonos megjelenéssel, de jelentősen kisebb méretben kerültek forgalomba. A pengő bevezetését megelőzően – az átszámítást megkönnyebítendő – pengő értékre felülbélyegezve hozták forgalomba a korona papírpénzeket.
Főbb nyomdahely-megjelölési változatok:
- Kis címletű pénzek (1920-ban nyomtatott 1-20 korona értékű pénzek): nincs nyomdahely-megjelölés
- Nagyméretű pénzek (1920-1922 között nyomtatott 50-25 000 korona értékű pénzek): ORELL FÜSSLI ZÜRICH
- Kisméretű pénzek (1923-ban nyomtatott 100-1 000 000 korona értékű pénzek): ORELL FÜSSLI ZÜRICH vagy Magyar Pénzjegynyomda Rt. Budapest. vagy nincs nyomdahely-megjelölés (de ezeket is a Pénzjegynyomda gyártotta Budapesten)
- A kiscímlető pénzek kivételével (50-1 000 000 korona): T. W. vagy W vagy T. WILLI megjelöléssel utaltak a photo guilloche technika feltalálójára.
Kép | Névérték | Méret | Leírás | Dátumok | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Előoldal | Hátoldal | Előoldal | Hátoldal | Nyomtatás | Kibocsátás | Visszavonás | ||
Kiscímletű államjegyek | ||||||||
1 korona | 129 × 65 mm | Női modell | Magyar- és idegennyelvű értékjelzések | Július 11 1921 | Június 30 1927 | |||
2 korona | 131 × 76 mm | Búzakalászt arató földműves | ||||||
10 korona | 135 × 79 mm | Széchenyi-lánchíd | ||||||
20 korona | 143 × 84 mm | A Mátyás-templom, a Halászbástya és Hunyadi János szobra a Budai Várból | ||||||
Nagyméretű államjegyek | ||||||||
50 korona | 150 × 95 mm | Ádám Mányoki: II. Rákóczi Ferenc portréja | Magyar- és idegennyelvű értékjelzések | Július 11 1921 | Június 30 1927 | |||
100 korona | 155 × 100 mm | Mátyás király | Május 9 1921 | Július 31 1926 | ||||
500 korona | 170 × 110 mm | Árpád fejedelem | ||||||
1000 korona | 193 × 125 mm | Szent István király | ||||||
5000 korona | 205 × 135 mm | Hunnia | ||||||
10 000 korona | 211 × 144 mm | "PATRONA HUNGARIAE" | ||||||
25 000 korona | 213 × 147 mm | "PATRONA HUNGARIAE" | Szeptember 6 1922 | |||||
Kisméretű államjegyek | ||||||||
100 korona | 119 × 72 mm | Mátyás király | Magyar- és idegennyelvű értékjelzések | Március 18 1924 | Június 30 1927 | |||
500 korona | 128 × 74 mm | Árpád fejedelem | Június 20 1924 | |||||
1000 korona | 136 × 78 mm | Szent István király | Szeptember 15 1923 | |||||
5000 korona | 139 × 83 mm | Hunnia | Március 18 1924 | |||||
10 000 korona | 145 × 88 mm | "PATRONA HUNGARIAE" | Március 18 1924 | |||||
25 000 korona | 145 × 98 mm | Szent László király | Május 19 1924 | |||||
50 000 korona | 165 × 105 mm | Női modell | Július 16 1923 | |||||
100 000 korona | 165 × 105 mm | Női modell | Július 30 1923 | |||||
500 000 korona | 185 × 85 mm | Női modell | Február 23 1924 | Június 30 1928 | ||||
1 000 000 korona | 185 × 85 mm | Női modell | Március 31 1924 | |||||
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek. |
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- papirpenz.hu – magyar pénzjegyek katalógusa képekkel
- bankjegy.szabadsagharcos.org – magyar pénzjegyek katalógusa képekkel
- (angol nyelven) aes.iupui.edu/rwise pénzjegykatalógus képekkel, köztük a magyar pénzjegyek
- www.numismatics.hu – numizmatikai honlap
- www.eremgyujtok.hu – a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének honlapja
[szerkesztés] Irodalom
- Adamovszky István (2006). A koronarendszer 1892-1925. adamo, Budapest. ISBN 963-060-464-7.
- Leányfalusi Károly, Nagy Ádám (2006). A korona-fillér pénzrendszer – Magyarország fém- és papírpénzei 1892-1925. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest. ISBN 963-229-523-4.
- Rádóczy Gyula, Tasnádi Géza (1992). Magyar papírpénzek 1848-1992. Danubius Kódex Kiadói Kft. ISBN 963-7434-11-9.
Korszak | Árpád-ház 1000–1301 |
Vegyesház 1301–1526 |
Magyar Királyság 1526–1750 |
Erdély 1526–1690 |
Hódoltság 1541–1699 |
Rákóczi-szabadságharc 1703–1711 |
Érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék |
Pénzrendszer | Forint 1750–1857 |
Szabadságharc 1848–1849 |
Forint 1857–1866 |
Forint 1867–1892 |
Korona 1892–1918 |
Korona 1919–1926 |
Pengő 1927–1946 |
Adópengő 1946 |
Forint 1946–máig |
Érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | - | érmék |
Pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek |