Hugo Münsterberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Hugo Münsterberg (1863. június 1. – 1916. december 16.) német származású amerikai pszichológus, aki az ipari és szervezeti pszichológia területén főleg a tapasztalati pszichológia és ipari hatékonyság kapcsolatait tanulmányozta. Az emberi magatartás tudományos vizsgálatai eredményeként a vezetők számára megkönnyítette az emberek kiválasztását, betanítását és motiváltságuk növelése érdekében a megfelelő műszaki megoldások alkalmazását.

[szerkesztés] Életrajza

1863. június 1-jén született Danzig, Németországban (Ma Gdańsk, Lengyelország). Tanulámányait 1882-ben kezdte el Genova Egyetemén, majd Lipcse Egyetemén folytatta. 1883–tól Wilhelm Wundt előadásait hallgatta. 1884–ben megkapta diplomáját, majd 1885–ben a pszichológia doktrora lett. Diszertációjának címe „A természetes alkalmazkodás elve” volt. 1887–ben orvosi végzettséget nyert és Freiburgban lett magánorvos, augusztus 7-én elvette Selma Opplert. 1888–ben adta ki „Die Willenshandlung” című munkáját, majd 1889–ben a „Beitrage Zur Experimentellen Psychologie” és előadást tartott a Párizsi Nemzetközi Pszichológia Kongresszuson.

1891–ben helyettes egyetemi tanár lett Freiburgban 1892 és 1895 között a Harvardon a pszhichológia intézetet vezetette. 1895–ben tért vissza Freiburgba, de két év múlva eleget tett William James Harvardra való sűrgető meghívásának. 1898–ban megválasztották az Amerikai Pszichológia Szövetség (APA) elnökének. 1900–ban kiadja a „Grundzuge Der Psychologie” című munkáját, majd 1901–ben az „Amerikai szokások német szempontból” című művét.

1903-1915 között szerkesztette a Harvard Pszichológiai Tanulmányok négy kötetét. 1905–ben adta ki a "The Principles of Art Education" (A művészetoktatás alapelvei). 1908–ben adta ki a híressé vált "On The Witness Stand " (A tanuszékben), melyben megkérdőjelezte a szemtanúk megbízhatóságát. 1909–ben adta ki "The Eternal Values" (Az örök értékek) és "Psychology and The Teacher" (Pszichológia és a tanár) 1910–ben Harvardról cseretanárnak jelölték a Berlin Egyetemére ahol megalapította az Amerika Intézetet. 1912–ben részt vesz a német tapasztalati pszichológusok gyűlésén 1913-ban adta ki a "Psychology and Industrial Efficiency" (Pszichológia és ipari hatékonyság) című munkáját, majd következő évben a "Psychology and Social Sanity" (Pszichológia és társadalmi józanész) és a "Grundzuge Der Psychotechniic", valamint az első és egyetlen "Psychology, General and Applied" (Pszichológia, általános és alkalmazott) című híres tankönyvét. 1916–ban adta ki a "Tomorrow" (Holnap) című munkáját és még abban az évben december 16-án meghalt.