Orvos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján.

Az orvos a beteg emberek gyógyításával, a betegségek megelőzésével hivatásszerűen foglalkozó szakember, aki az orvostudományi egyetemet sikeresen elvégezte, ott diplomát szerzett.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 A tevékenység szabályozása 2.1 Magyarországon 3 Orvosi rendtartás 4 Orvosi etika 5 Orvosi titoktartás 6 Munkakörök 6.1 Gyakorlati 6.2 Oktatási 6.3 Kutatóintézeti 6.4 Közegészségügyi 6.5 Szervezési 7 Orvosi bizonyítvány 8 Orvosi felelőség 9 Orvosi műhiba 10 Orvosképzés 11 Lásd még 12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A gyógyítás, orvoslás története egyidős az emberiség történetével. Orvosi feladatokat már a varázslók is elláttak az őskori emberek közösségeiben.

Az ókori társadalomban a papok vették át a gyógyítók szerepét, tevékenységüket a templomokban, kegyhelyeken végezték. Ugyanakkor már az ókorban elkezdett kialakulni a világi orvoslás is. Kínában már az i. e. 2. évezredben állami fizetéssel rendelkező – ezért a lakosságot ingyen gyógyító –, a papoktól teljesen független orvosi kar működött. Egyiptomban a fáraóknak saját orvosaik voltak.

Az ókori Görögországban is világi orvoslás alakult ki. Csak a megfelelő iskolát végzett világi személyek gyógyíthattak. Így nem csoda, hogy Görögországból került ki az orvostörténet egyik máig legnagyobb alakja, Hippokratész. Ő volt az az orvos, aki rendszerbe foglalta és leírta az orvostudomány elméleti és gyakorlati alapjait, tudnivalóit. Ezek egy része – az orvostudomány fejlődésének ellenére – még ma is érvényes.

A hippokratészi eskü:

Esküszöm a gyógyító Apollóra, Aszklepioszra és Hügieiára és Panakeiára és valamennyi istenre és istennőre, akiket ezennel tanúkul hívok, hogy minden erőmmel és tehetségemmel megtartom következő kötelességeimet: tanáromat, akitől e tudományt tanultam , úgy fogom tisztelni, mint szüleimet, vagyonomat megosztom vele, s ha rászorul, tartozásomat leróvom; utódait testvéremnek tekintem, oktatom őket ebben a tudományban, ha erre szentelik magukat, mégpedig díjtalanul; továbbá az orvosi tudományt áthagyományozom fiaimra és mesterem fiaira és azokra, akik az orvosi esküt leteszik, másokra azonban nem. Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához. Tisztán és szentül megőrzöm életemet és tudományomat. Sohasem fogok hólyagkövet operálni, hanem átengedem ezt azoknak, akiknek ez a mesterségük. Minden házba a beteg javára lépek be, s őrizkedni fogok minden szándékos károkozástól, különösen férfiak és nők szerelmi élvezetre használatától, akár szabadok, akár rabszolgák. Amit kezelés közben látok vagy hallok – akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben – nem fogom kifecsegni, hanem titokként megőrzöm. Ha ezt az esküt megtartom és nem szegem meg , örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője.

Az orvoslás a rómaiaknál és az arab világban is tovább fejlődött. A középkor azonban Európában megtorpanást, sőt visszaesést hozott. A sebész és az orvos sokáig nem volt azonos fogalom. Így volt ez Magyarországon is, ahol csupán a 19. század óta követelik meg a sebészektől, hogy diplomával rendelkezzenek. Ezt megelőzően, képzetlen személyek, úgynevezett felcserek, valamint borbélyok látták el a sebészeti teendőket.

[szerkesztés] A tevékenység szabályozása

[szerkesztés] Magyarországon

Magyarországon orvosi gyakorlatot csak az folytathat, aki felvetette magát az orvosok országos nyilvántartásába, és az erről szóló igazoló okmánnyal rendelkezik. Az a személy, aki külföldön szerzett diplomát, csak akkor vehető fel a nyilvántartásba, ha a diplomáját a magyarországi orvostudományi egyetemek elfogadják, vagy ha azt honosítás (nosztrifikáció) útján érvényesítteti.

[szerkesztés] Orvosi rendtartás

[szerkesztés] Orvosi etika

Az orvosi eskü szövege Magyarországon:

Én ................. esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Orvosi tudásomat a betegségek megelőzésére, a betegek testi-lelki javára, betegségük gyógyítására fordítom. A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok, titkaikat fel nem fedem. Egyenlő figyelemmel és gondossággal gyógyítok minden embert. Tudásomat és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom, de ismereteim és képességeim korlátait is tudomásul veszem. Az orvosi működésemmel kapcsolatos etikai követelményeket tiszteletben tartom. Arra törekszem, hogy az orvostudomány, valamint a ............. Orvostudományi Egyetem jó hírnevét öregbítsem és megbecsülését előmozdítsam.

A hippokratészi eskü antik szövege

[szerkesztés] Orvosi titoktartás

[szerkesztés] Munkakörök

[szerkesztés] Gyakorlati

[szerkesztés] Oktatási

Az oktatás hagyományosan az orvosi egyetemek feladata. A középkorban viszonylag korán elkülönült az orvoslás más tudományoktól, gyakorlati fontossága miatt. A sebészet a középkor elején sok esetben nem képezte az orvosi tananyag részét . Magyarországon a mai Semmelweis Egyetem jogelődjét 1769-ben alapították Kolozsvárott. Jelenleg négy Orvostudományi Egyetem működik az országban: a budapesti, a debreceni, a szegedi és a pécsi. Eredetileg tanszékekre oszlottak az egyetemek, később elkülönültek a fogászati, gyógyszerészi, védőnői, szűkebb értelemben vett orvosi és testnevelési karok. A curriculum négy blokkra oszlik:

1. az alapozó tárgyak az első két évben: biokémia, anatómia, élettan stb.
2. preklinikai tárgyak: pl. a patológia a harmadik évben.
3. klinikai tárgyak a negyedik és az ötödik évben.
4. szigorlói szakasz a hatodik évben.

[szerkesztés] Kutatóintézeti

[szerkesztés] Közegészségügyi

[szerkesztés] Szervezési

[szerkesztés] Orvosi bizonyítvány

[szerkesztés] Orvosi felelőség

[szerkesztés] Orvosi műhiba

[szerkesztés] Orvosképzés

[szerkesztés] Lásd még

• Orvostudomány
• Az orvostudomány története
• Orvostudományi egyetem
• Orvos továbbképzés
• Orvosi elektronika
• Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
• Magyar orvosok
• Orvostudományi Portál

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hippokratészi eskű
• Az orvosi és gyógyszerészi eskü
• Orvosok, bábák, állatorvosok esküje Zenta városában
• Győri Orvosok
• Soproni Orvosok