Grúz ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Grúz (kartvéli) ábécé
Típus:	ábécé
Nyelvek:	kartvéli
Időszak:	Kr. e. 2800-tól napjainkig
Felmenők:	óörmény görög Grúz (kartvéli) ábécé
Megjegyzés: Ez az oldal Unicode-ban kódolt IPA fonetikai jeleket tartalmazhat. Lásd az IPA szócikket további információkért.

A grúz ábécé, pontosabban kartvéli ábécé (saját nevén: ქართული დამწერლობა) az európai (latin, örmény, görög, cirill, kopt) ábécékhez hasonlóan, hangjelek, amelyek a kaukázusi nyelvek családjába tartozó kartvéli nyelvek szövegeinek írását segítik elő.

A grúz ábécé feltehetően a IV. században született – örmény krónikák szerint ugyan az az örmény pátriárka: Meszrop Mastoc alkotta újjá, aki a ma is használatos új örmény ábécét alkotta újjá. Sokak szerint, akár az örmény, a kartvéli (grúz) nyelv megújítása is az ő érdeme. A hagyomány szerint, akár az örmény ábécé esetében, a grúz megteremtésénél is a görög ábécé volt a kiindulópont, azonban a különböző betűjelek származása nem ismeretes. Olyan nézet is létezik, hogy a görög és a kartvéli (grúz) ábécét a régi örmény ábécé alapján mintázták, amely a magyar rovásíráshoz nagyon hasonló örmény rovásírásból indult ki. Olyan hagyomány is van, mely szerint a kartvéli ábécét az első, még legendás kartvéli uralkodó – Parnaváz alkotta.

A legrégebbi, a kartvéli ábécével írt nyelvi emlékek az V. századból származnak és az első variánsban, az úgy nevezett aszomtavruli (ასომთავრული; kartvéli nyelven „egyházi”) vagy más néven mrgvlovani (მრგვლოვანი; kartvéli nyelven „kerek”) írással íródtak. A jelenlegi formában használatos ábécé – a mchedruli (მხედრული; kartvéli nyelven „hadi”) írás, a XI. századból való. A XII. század folyamán kialakult egy másik ábécé is, a nuszchuri-chucuri (ნუსხური-ხუცური), amelynek jellemzője, hogy a betűk szögletesek és általában vallási iratokban használják (lásd a mellékelt ábrát). A kartvéli ábécé érdekessége az, hogy eredetileg nem osztható kis és nagy betűkre, azonban a nyomtatott és gépi írás megjelenésével bevezették az azonos kinézetű kis és nagy betűket, amelyeket azonban nem mindenki fogadott el.

Aszomtavruli (nagybetűs) ábécé
Ⴀ	Ⴁ	Ⴂ	Ⴃ	Ⴄ	Ⴅ	Ⴆ	Ⴡ	Ⴇ	Ⴈ	Ⴉ	Ⴊ	Ⴋ	Ⴌ
Ⴢ	Ⴍ	Ⴎ	Ⴏ	Ⴐ	Ⴑ	Ⴒ	Ⴣ	Ⴓ	Ⴔ	Ⴕ	Ⴖ	Ⴗ	Ⴘ
Ⴙ	Ⴚ	Ⴛ	Ⴜ	Ⴝ	Ⴞ	Ⴤ	Ⴟ	Ⴠ	Ⴥ

Az idők folyamán kialakult egy írásstílus (a chuceszi írás), amely a két ősi (az aszomtavruli és a nuszcha-chucuri) ábécé alakjait használja, mégpedig a következő módon: az írás alapja a nuszcha-chucuri, de a mondatok első betűit és a megszólítási formákat az aszomtavruli jeleivel írja.

[szerkesztés] Kapcsolódó képek

Egy kartvéli ábécés szövegminta oszét nyelven, 1940-ben Dél-Oszétiában adták ki

A kartvéli ábécé Aszomtavruli verziója a David Gareja kolostorban

[szerkesztés] Az ábécé és átírásai

A mai kartvéli ábécé 33 azonos jelből áll. Az örmény ábécéhez hasonlóan, a kartvéli ábécé számokat is jelöl.

Betű	Neve	Számérték	Nemzeti átírása^[1]	ISO^[2]	IKE ^[3]	ALA-LC^[4]	KNAB^[5]	BGN/PCGN^[6]	TITUS^[7]	IPA
ა	an	1	a	a	a	a	a	a	a	[a]
ბ	ban	2	b	b	b	b	b	b	b	[b]
გ	gan	3	g	g	g	g	g	g	g	[g]
დ	don	4	d	d	d	d	d	d	d	[d]
ე	en	5	e	e	e	e	e	e	e	[ɛ]
ვ	vin	6	v	v	v	v	v	v	v	[v]
ზ	zen	7	z	z	z	z	z	z	z	[z]
ჱ^[8]	ha	8	-	ē	e/ey	ē	ē	ey	ē	[e]
თ	tan	9	t	t'	t	tʻ	t	tʼ	t	[tʰ]
ი	in	10	i	i	i	i	i	i	i	[ɪ]
კ	k’an	20	k’	k	ḳ	k	ķ	k	ḳ	[k^ʔ]
ლ	las	30	l	l	l	l	l	l	l	[l]
მ	man	40	m	m	m	m	m	m	m	[m]
ნ	nar	50	n	n	n	n	n	n	n	[n]
ჲ^[8]	ye	60	-	y	y	y	y	y	-	[j]
ო	on	70	o	o	o	o	o	o	o	[ɔ]
პ	p’ar	80	p’	p	ṗ	p	ṗ	p	ṗ	[p^ʔ]
ჟ	zhan	90	zh	ž	ž	z̆	ž	zh	ž	[ʒ]
რ	rae	100	r	r	r	r	r	r	r	[r]
ს	san	200	s	s	s	s	s	s	s	[s]
ტ	t’ar	300	t’	t	ṭ	t	ţ	t	ṭ	[t^ʔ]
ჳ^[8]	wie	-	-	w	wi/ü	w	w	-	-	[wi]
უ	un	400	u	u	u	u	u	u	u	[ʊ]
ფ	par	500	p	p'	p	pʻ	p	p'	p	[pʰ]
ქ	kan	600	k	k'	k	kʻ	k	k'	k	[kʰ]
ღ	ghan	700	gh	ḡ	ǧ/ɣ	ġ	ǧ	gh	ġ	[ɣ]
ყ	q’ar	800	q’	q	q̇	q	q	q	q̇	[q^ʔ]
შ	shin	900	sh	š	š	š	š	sh	š	[ʃ]
ჩ	chin	1000	ch	č'	č	čʻ	č	ch'	č	[ʧʰ]
ც	tsan	2000	ts	c'	c	cʻ	c	ts'	c	[ʦʰ]
ძ	dzil	3000	dz	j	j/ʒ	ż	dz	dz	ʒ	[ʣ]
წ	ts’il	4000	ts’	c	c̣	c	ç	ts	c̣	[ʦ^ʔ]
ჭ	ch’ar	5000	ch’	č	č̣	č	ç̌	ch	č̣	[ʧ^ʔ]
ხ	khan	6000	kh	x	x	x	x	kh	χ	[x]
ჴ^[8]	khar	7000	-	ẖ	q	x̣	x̧	q'	q	[qʰ]
ჯ	jan	8000	j	ǰ	ǰ/ǯ	j	dž	j	ǯ	[ʤ]
ჰ	hae	9000	h	h	h	h	h	h	h	[h]
ჵ^[8]	oh	10000	-	ō	ō/ow	ō	ō	-	ō	[ow]
ჶ^[8]	far	-	-	f	f	f	f	-	-	[f]
ჷ^[9]	ə	-	-	-	ə	ĕ	-	-	ə	[ə]
ჸ^[9]	ʾa	-	-	-	ʾ	ʻ	-	-	-	[ʔ]
჻^[10]	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-

^ Nemzeti romanizációs rendszer, Geodéziai és Kartográfiai Minisztérium és Nyelvészeti Intézet, Grúz Tudományos Akadémia, 2002
^ International Organization for Standardisation (www.iso.ch), 1996
^ Iberiul-K’avk’asiuri enatmetsnierebis ts’elits’deuli (Ibero-kaukázusi Nyelvészeti Évkönyv), 1974
^ American Library Association/Library of Congress, Transliteration Schemes for Non-Roman Scripts. Randal K. Berry (ed.) (lcweb.loc.gov/catdir/cpso/roman.html), 1997
^ Kohanimeandmebaas (Helynév-adatbázis), Eesti Keele Instituut (Észt Nyelvi Intézet) (www.eki.ee), 1993/2003
^ United States Board on Geographic Names and the Permanent Committee on Geographical Names for British Ofﬁcial Use, 1981
^ Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien (titus.uni-frankfurt.de), 2000
^ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Archaikus betű, a mai írás nem használja.
^ ^a ^b Csak a mingreli és szván nyelvekben használatos
^ Bekezdéselválasztó, a mai ábécének nem része, de egyes források beleszámítják.