Gnézda
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Gnézda (Hniezdne) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Kistérség | Szepes |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1275 |
| Polgármester | Viktor Selep |
| Irányítószám | 065 01 |
| Körzethívószám | 052 |
| Népesség | |
| Népesség | 1425 (2006) |
| Népsűrűség | 79 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 534 m |
| Terület | 17,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Gnézda
|
|
| Gnézda weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gnézda, (szlovákul Hniezdne, korábban Gňazda, németül Kniesen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2001-ben 1394 lakosából 1332 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Ólublótól 3 km-re nyugatra a Poprád-folyó partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A települést egy Miklós nevű bíró alapította a 13. század közepén a német soltészjog alapján "Gnezdna" néven. 1286-ban "Knysen" néven említik először. 1412-ben Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott. 1412-től 1772-ig Lengyelországhoz tartozott. Később újabb privilégiumokat kapoot, melyek közül a legjelentősebb, hogy 1562-ben és 1566-ban megerősítették ősi adómentességi jogait. Ebben az időszakban kezdett kifejlődni a kézművesség is a városban. Lakói közt szabók, csizmadiák, kovácsok, sörfőzők voltak, akik 1636-ban céhekbe tömörültek. A 17. században alapították a település első egyházi iskoláját. 1696-ban egy tűzvészben 96 lakóház égett le, 1706-ban az egész város a templommal együtt leégett. Városképe a 18. század folyamán kezdett kialakulni, amikor számos későbarokk ház épült itt. A 19. században épültek jelentősebb épületei, 1820-ban a templom, 1840-ben a régi iskola, 1880-ban a városháza épült meg. Kénes forrására ekkor épült fel az első fürdő is, melyet a 20. század első felében korszerűsítettek, de a II. világháborúban tönkrement. 1828-ban 1340 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Az 1877-es tűzvészben a templomtól a kismalomig az összes ház leégett.
Vályi András szerint "GNAZNA. Knizen, Gnazdo. Mezõ Város, Szepes Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai leginkább katolikusok, fekszik Podolinhoz nem meszsze, Poprád vizéhez is közel; egy azok a’ Városok közzûl, mellyeket Zsigmond Király a’ Lengyeleknek elzálogosított vala. Határja középszerû, réttye, legelõje elég, fája mind a’ két féle, második Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Gnezda (Knezda, Kniezen), Szepes várm., a XVI. Szepesi városokhoz tartozó, a Poprád bal partján, ut. p. Lublyóhoz 3/4 órányira: 1338 kath., 3 evang. lak. Kath. paroch. templom. Német lakosi földmivelésbõl, mesterségekbõl, s kereskedésbõl élnek. " [2]
1910-ben 1080, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 1912-ben egy újabb tűzben a templom és tornya is károkat szenvedett. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott. Lakossága 1946-ig német többségű volt, ekkor a németeket kitelepítették.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 1820-ban épült klasszicista stílusban. Barokk oltárai a 18. században készültek.
- A városháza épülete 1880-ban épült.
- A központban a 18. századi szepességi építészet számos gyöngyszeme látható, falain a Szent Családot, a Szent Keresztet és Szent Flóriánt ábrázoló faliképekkel.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
Az Ólublói járás települései
 |
|
|---|---|
|
Ólubló (Stará Ľubovňa) Abroncsos (Obručné) · Alsózúgó (Nižné Ružbachy) · Berkenyéd (Jarabina) · Csércs (Čirč) · Erdős (Lesnica) · Feketekút (Šambron) · Felsőkánya (Šarišské Jastrabie) · Felsőzúgó (Vyšné Ružbachy) · Gnézda (Hniezdne) · Györkvágása (Ďurková) · Hajtóka (Hajtovka) · Hársád (Litmanová) · Határhely (Hraničné) · Helivágása (Haligovce) · Hosszúvágás (Legnava) · Kalács (Kolačkov) · Kijó (Kyjov) · Kishárs (Malý Lipník) · Kislomnic (Lomnička) · Komlóskert (Chmeľnica) · Kormos (Hromoš) · Kövesfalva (Kamienka) · Kristályfalu (Veľká Lesná) · Kriványpusztamező (Pusté Pole) · Lackvágása (Lacková) · Lublókorompa (Kremná) · Lubotény (Ľubotín) · Máté (Matysová) · Nagyhársas (Veľký Lipník) · Nagymajor (Stráňany) · Orló (Orlov) · Palocsa (Plaveč) · Palonca (Plavnica) · Podolin (Podolínec) · Poprádfalu (Forbasy) · Poprádófalu (Starina) · Poprádökrös (Ruská Voľa nad Popradom) · Poprádremete (Mníšek nad Popradom) · Pusztamező (Vislanka) · Sárosújlak (Údol) · Szepesjakabfalva (Jakubany) · Szulin (Sulín) · Újlubló (Nová Ľubovňa) |
|
