Ólubló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ólubló (szlovákul Stará Ľubovňa, németül Altlublau, lengyelül Stara Lubowla, latinul Lublovia) város Szlovákiában az Eperjesi kerület Ólublói járásában. Lublófüred és Lublóváralja tartozik hozzá. 2002-ben 16 200 lakosa volt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Nevezetességei 5 Külső hivatkozások 6 Források

[szerkesztés] Fekvése

Poprádtól 46 km-re északkeletre a Poprád-folyó lapálya fölé nyúló földnyelven a Poprád és a Jakubina összefolyásánál fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv Ľubel személynévből ered.

[szerkesztés] Története

Területe már a kőkorszaktól fogva folyamatosan lakott volt. Lubló vára a 14. század elején épült, 1311-ben Amadé nádor foglalta el Csák Mátétól királya számára. A település 1364-ben I. Lajostól szabad királyi városi rangot kapott. 1412-ben Zsigmond itt kötötte azt a békét,amelyben 13 szepesi várossal együtt Lublót is elzálogosította a lengyeleknek, akik innen kormányozták a városokat.

Ezt a kereskedelem és a kézművesség fellendülése követte. 1433-ban azonban a husziták foglalták el. 1553-ban a vár leégett, a tűzvész áldozata lett az akkori kormányzó, valamint a levéltár is de újjáépítették. 1655 és 1661 között a várban őrizték a lengyel koronázási ékszereket. 1710-ben súlyos pestisjárvány pusztított, ezután elpusztult lakossága helyére szlovákokat telepítettek. Az ólublói várban raboskodott Benyovszky Móric 1768-ban. A város 1772-ben került vissza Magyarországhoz, ekkor elveszítette addigi különleges jogállását. 1778-ban a tartományi székhely Igló lett.

Vályi András szerint "LUBLO. Iblau. Német Város Szepes Várm. egy a’ Szepességi Városok közzûl, földes Ura a’ K. Kamara, lakosai leg inkább katolikusok, fekszik Gnazdához 1/4 mértföldnyire, Poprád vize mellett. Vára magos hegyen épûlt, butsú járásai nevezetesek; 1563dikban nagyon el égett vala, ’s azután is elég viszontagságokat szenyvedett, vásárjai népesek. Fája épûletre van, keresetre meg lehetõs módgya, határja soványas, és homokos, ’s leg inkább tavaszi vetést terem, réttyei néhol tsekéllyek." ^[1]

Fényes Elek szerint "Lublyó, vár, Szepes vmegyében, egy magas hegyen, közel a gallicziai határhoz, Lõcséhez 8 órányira. Alatta folyik a Poprád. E vár a történetben hires. Itt laktak Lengyelország kormányzói, kik a lengyelek birtokában volt 16 szepesi városok igazgatói valának; itt laktak Szepes történetében hires lengyel herczegek, Lubomérszkyek, kikrõl Wágner Károly in Analectis Scepusii sok emlitést tesz. A várhoz tartozik Hobgard helység, valamint a hegy alatt fekvõ curialis birtok Szadek. Közelében vannak e várhoz tartozó szép erdõségek, és egy 700 holdnyi majorság. A föld középszerü, s rozsot is terem. A vár ura Raisz György, ki ezt a kamarától vette. Benne pompás lakás van, mellyhez több épület tartozik, hol a kamarai igazgatás alatt tisztek laktak; a várszolgákon kivül más lakosai nincsenek. Van itt egy kápolna is és egy pálinka-gyár." ^[2]

1910-ben 1841 lakosából 1359 szlovák, 261 német és 189 magyar volt. 1918 Lengyel Nemzeti Tanács. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Ólublói járásának székhelye volt. A II. világháborúban a város jelentős károkat szenvedett, ekkor hagyta el a várat utolsó ura Zamoyvsky János lengyel gróf. 1968-ban újra járási székhely lett.

[szerkesztés] Nevezetességei

• A Poprád túloldalán emelkedő 200 m magas hegytetőn áll Lubló vára.
• A várost valaha erődített védőfal övezte, melyből mára semmi nem maradt.
• Gótikus eredetű barokk plébániatemplomát szintén fal vette körül.
• Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma 1280 körül épült egy korábbi fatemplom helyén. A 17. század második felében barokk stílusban átépítették.
• A városháza épülete 1640-ből származik, itt volt a szepesi városokat kormányzó lengyel sztaroszta városi hivatala.
• A vár előterében falumúzeum található.
• A várostól délre fekszik Lublófürdő, melynek szénsavas-vasas forrása van.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Ólubló története (magyarul)
• Az ólublói múzeum honlapja
• Ólubló a Szlovák múzeumok honlapján
• Az ólublói szabadtéri néprajzi múzeum ismertetője
• Községinfó
• Ólubló Szlovákia térképén
• E-obce.sk
• Légifotók a várról

[szerkesztés] Források

Az Ólublói járás települései

Ólubló (Stará Ľubovňa) Abroncsos (Obručné) · Alsózúgó (Nižné Ružbachy) · Berkenyéd (Jarabina) · Csércs (Čirč) · Erdős (Lesnica) · Feketekút (Šambron) · Felsőkánya (Šarišské Jastrabie) · Felsőzúgó (Vyšné Ružbachy) · Gnézda (Hniezdne) · Györkvágása (Ďurková) · Hajtóka (Hajtovka) · Hársád (Litmanová) · Határhely (Hraničné) · Helivágása (Haligovce) · Hosszúvágás (Legnava) · Kalács (Kolačkov) · Kijó (Kyjov) · Kishárs (Malý Lipník) · Kislomnic (Lomnička) · Komlóskert (Chmeľnica) · Kormos (Hromoš) · Kövesfalva (Kamienka) · Kristályfalu (Veľká Lesná) · Kriványpusztamező (Pusté Pole) · Lackvágása (Lacková) · Lublókorompa (Kremná) · Lubotény (Ľubotín) · Máté (Matysová) · Nagyhársas (Veľký Lipník) · Nagymajor (Stráňany) · Orló (Orlov) · Palocsa (Plaveč) · Palonca (Plavnica) · Podolin (Podolínec) · Poprádfalu (Forbasy) · Poprádófalu (Starina) · Poprádökrös (Ruská Voľa nad Popradom) · Poprádremete (Mníšek nad Popradom) · Pusztamező (Vislanka) · Sárosújlak (Údol) · Szepesjakabfalva (Jakubany) · Szulin (Sulín) · Újlubló (Nová Ľubovňa)