Georges Clemenceau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Clemenceau. Nadar felvétele

Georges Benjamin Clemenceau (Mouilleron-en-Pareds, (Vendée), 1841. szeptember 28. – Párizs, 1929. november 24.) francia politikus volt, az ország miniszterelnöke az első világháború befejezése idején, a versailles-i békeszerződés – és a Magyarországot feldaraboló trianoni békeszerződés – egyik fő tető alá hozója.

Eredetileg orvos volt, de hamar elkezdett politizálni és mint újságíró-lapszerkesztő is jelentős befolyással bírt. Állhatatos politizálásért kapta a "Tigris" gúnynevet.

Alapvetően meghatározta politikáját a németekkel szemben való ellenérzése. Ellenezte az 1871-es békeszerződést, támogatta a revansista irányzatokat. 1906-ban belügyminiszter, majd miniszterelnök is, egészen 1909-ig, erre az időszakra a britekkel való szövetség szorosabbra fűzése jellemző. Később a szenátusban a fegyverkezés fokozását sürgette.

1914-től belügyminiszter, 1917 novemberétől ismét miniszterelnök. Mozgósította az ország minden tartalékát, sikerült keresztülvinnie Foch főparancsnokká való kinevezését, ezáltal a hadműveletek összehangolását. A háborút lezáró béketárgyalásokon Németország minél jelentősebb meggyengítését akarta keresztülvinni, de nem valósult meg minden elképzelése. Közép-Európában viszont francia befolyást sikerült kialakítania a trianoni békeszerződéssel. 1920-ban vereséget szenvedett az elnökválasztáson, majd lemondott miniszterelnöki posztjáról is és visszavonult a politikai élettől.

[szerkesztés] Pályája

[szerkesztés] A francia-porosz háborúig

Egy kis vendée-i faluban, Mouilleron-en-Pareds-ban született, ahol néhány évtizeddel később Jean de Lattre de Tassigny, a későbbi második világháborús francia hadvezér is született. Apja nagy republikánus volt, bár nagyapja abból a du Colombier francia nemesi családból származott, amely olyan ősökkel rendelkezett, mint I. János latin császár (Jean de Brienne), III. Ferdinánd kasztíliai király és I. Edward angol király.

George bajba került, amikor más egyetemistákkal együtt Le Travail ("A munka") címen lapot kezdett kiadni. III. Napóleon adminisztrációja ezt túl radikálisnak találta, és miután Georges Clemenceau-t tüntetésre felszólító plakátok ragasztásán kapták, 73 napra börtönbe került. Amikor szabadlábra került, másik újság kiadásába kezdett Le Matin címen, ez pedig újra konfliktusba sodorta a rendőrséggel. 1865. május 13-án doktorált, disszertációjának címe De la génération des éléments atomiques volt.

Miután Nantes-ban orvostant tanult, az Egyesült Államokba utazott, ahol New Yorkban élt. Nagy benyomást tett rá, milyen szabad az amerikai közbeszéd és a demokráciát építő politikusok és komolyan foglalkoztatni kezdte a gondolat, hogy véglegesen Amerikában telepedjen le. Connecticutban tanítani kezdett egy lányiskolában és 1869-ben feleségül vette egyik tanítványát, Mary Plummert. Három gyermekük született, de 1876-ban elváltak.

Clemenceau ezután visszatért Franciországba, Párizsban telepedett meg és orvosi hivatását gyakorolta. 1869-ben Montmartre kerületben telepedett le és a Harmadik Köztársaság megszületésének idejére (1870) már elég ismert volt ahhoz, hogy a párizsi 18. arrondissement-jának (kerület) polgármesterévé jelöljék.

A francia-porosz háború és Párizs porosz ostromának idején is Párizsban volt. A háború után, 1871. január 28-án polgármesterré választották, február 8-án pedig Seine département radikális képviselőjévé a francia nemzetgyűlésben. Radikálisként az újonnan alakult Németországgal kötendő békeszerződés ellen szavazott.

[szerkesztés] Az első világháborúig

[szerkesztés] A háború után

[szerkesztés] Visszavonulása és halála

[szerkesztés] Első kormánya

[szerkesztés] Második kormánya

[szerkesztés] Érdekességek

1919. február 20-án, a párizsi békekonferencia alatt egy anarchista rálőtt és megsebesítette. Clemenceau gyakran viccelődött azon, milyen rossz céllövő volt a merénylő. “Épp csak megnyertük a történelem legszörnyűbb háborúját, és itt egy francia aki hatszor-hétszer közvetlen közelről elvéti a célpontját. Ezt az embert természetesen meg kell büntetni a veszélyes fegyver gondtalan használatáért és a rossz céllövésért. Javaslom, zárják be nyolc évre és közben kapjon intenzív céllövő kiképzést.”

Miután enyhítette a cenzúratörvényeket, egy cenzor megkérdezte tőle, vajon teljesen eltörli-e a cenzúrát. Clemenceau válasza ez volt: „Nem vagyok komplett idióta.”

Clemenceau egyszerű életet élt és ha tehette, szerette maga elkészíteni az ételét. Források szerint reggelire zabpelyhet, ebédre főtt tojást, vacsorára tejet és kenyeret fogyasztott egész életében.

A békekonferencia alatt minden nap hajnali 3-kor kelt és este 11-ig is dolgozott.

Clemenceau a kezein akut ekcémával küszködött és ez 1916-ra úgy elhatalmasodott, hogy kesztyűt kellett viselnie.

Franciaország diplomáciai pozícióit a béketárgyalásokon több esetben veszélybe sodorta Clemenceau szélsőséges bizalmatlansága David Lloyd George és Woodrow Wilson és utálata Raymond Poincaré francia államfő iránt. Ha a tárgyalások zsákutcába futottak, gyakran előfordult, hogy Clemenceau kiabálni kezdett a többi vezető politikussal, majd kiviharzott a szobából.

A Kanadai Sziklás-Hegységben Clemenceau-ról kapta nevét a 3685 méter magas Clemenceau-hegy 1919-ben.

Róla nevezték el a Clemenceau francia repülőgépanyahajót is.

A kubai Romeo y Julieta szivar márka tiszteletére egyszer gyártott egy "Clemeneceau" méretű szivart és a Dominikai Köztársaságban még mindig létezik ez a változat.