Francium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

87 radon ← francium → rádium Cs ↑ Fr ↓ (Uue) 87 Fr Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	francium, Fr, 87
Elemi sorozat	alkálifémek
Csoport, periódus, mező	1, 7, s
Megjelenés	fémes
Atomtömeg	(223) g/mol
Elektronszerkezet	[Rn] 7s1
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 32, 18, 8, 1
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	? 1,87 g/cm³
Olvadáspont	300 K (27 °C, 80 °F)
Forráspont	? 950 K (? 677 °C, ? °F)
Olvadáshő	ca. 2 kJ/mol
Párolgáshő	ca. 65 kJ/mol
Gőznyomás (extrapolált) P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 404 454 519 608 738 946
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös tércentrált
Oxidációs állapotok	1 (erősen bázikus oxid)
Elektronegativitás	0,7 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 380 kJ/mol
Egyebek
Mágnesség	?
Elektromos ellenállás	? 3 µΩ·m
Hővezetési tényező	(300 K)  ? 15 W/(m·K)
CAS-szám	7440-73-5
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Francium izotópjai Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 222Fr mest. 14,2 min β- 2,033 222Ra 223Fr 100% 22,00 min β- 1,149 221Ra α 5,430 219At
Hivatkozások

A francium egy kémiai elem a periódusos rendszerből. Vegyjele Fr, rendszáma 87. Erősen radioaktív alkálifém, asztáciumra, rádiumra és radonra bomlik. A természetben második legritkábban előforduló elem az asztácium után. Jellegzetessége, hogy ennek az elemnek a legkisebb az elektronnegativitása az összes elem közül (0,7). Mint alkáliföldfém, egy vegyérték-elektronja van.

Tartalomjegyzék 1 Felfedezése 2 Jellemzői 3 Izotópjai 4 Felhasználása

[szerkesztés] Felfedezése

1939-ben fedezte fel Marguerite Perey Párizsban, így a nevét az országról, Franciaországról kapta. A laboratóriumon kívül hihetetlen ritka, nagyon csekély mennyiségben megtalálható az Urán és a Tórium érceiben, ahol a ²³³Fr izotóp folyamatosan bomlik. Mindössze 30g létezik a Föld kérgében. A többi izotópja teljesen mesterséges. A legnagyobb mennyiség amit valaha összegyűjtöttek bármely izotópjából, az 10.000 atom volt. És egy érdekesség: Egy brit vegyészcsapat is dolgozott azon, hogy ők fedezzék fel a Franciumot. Britiumnak szerették volna elnevezni, ám mivel a franciák sikeresebbek voltak, övék lett a lehetőség.

[szerkesztés] Jellemzői

A Francium az utolsó elem, amit a természetben fedeztek fel. Eredeti neve Aktínium K volt, mivel az Aktínium (Ac) alfa-sugarainak bomlásának eredménye. Jelenleg ez a legnehezebb alkálifém.

[szerkesztés] Izotópjai

Jelenleg 34 izotópját ismerjük. (199-232-es tömegszámmal). A 22 perc felezési idővel rendelekező ²²³Fr izotóp létezik a legtovább, amely a ²²⁷Ac izotóp "rokon" izotópja, és egy a kettő Fr izotóp közül, amelyik a természetben is előfordul. A másik, a természetben előforduló izotóp, a ²²⁴Fr, amelyik a Tórium radioaktív sorozat tagja. Az összes ismert Fr izotóp erősen instabil. Asztáciumra (At) , vagy Rádiumra (Ra) bomlik.

[szerkesztés] Felhasználása

A Franciumnak kevés kereskedelmi felhasználása van instabilitására és ritkaságára hivatkozva. Mégis pár alkalmazása a biológiai kutatások terén. Kísérletek Franciummal kimutatták, hogy az alkálifémek képesek felhalmozódni a patkányok veséjében, a májukban, és a nyálmirigyükben. A rákos betegségek diagnosztizálásánál alkalmazható még. (Akárcsak a Cézium)

m·v·sz Alkálifémek
Lítium Li Rendszám: 3 Atomtömeg: 6,941 g/mol Olvadáspont: 180,54 °C Forráspont: 1342 °C Elektronegativitás: 0,98	|		Nátrium Na Rendszám: 11 Atomtömeg: 22,990 g/mol Olvadáspont: 97,72 °C Forráspont: 883 °C Elektronegativitás: 0,96	|		Kálium K Rendszám: 19 Atomtömeg: 39,098 g/mol Olvadáspont: 63,38 °C Forráspont: 759 °C Elektronegativitás: 0,82	|		Rubídium Rb Rendszám: 37 Atomtömeg: 85,468 g/mol Olvadáspont: 39,31 °C Forráspont: 688 °C Elektronegativitás: 0,82	|		Cézium Cs Rendszám: 55 Atomtömeg: 132,905 g/mol Olvadáspont: 28,44 °C Forráspont: 671 °C Elektronegativitás: 0,79	|		Francium Fr Rendszám: 87 Atomtömeg: "(223)" g/mol Olvadáspont: 27 °C Forráspont: ? 677 °C Elektronegativitás: 077