Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| 142-es vasútvonal | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 87 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Budapest–Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal a MÁV 142-es számú vonala.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A mai 142-es vasútvonal két szakaszban épült. 1889. június 8-án nyílt meg a Budapest-Lajosmizsei vonal, amelyet a Budapest-Lajosmizsei HÉV épített. A forgalmat - a korabeli helyiérdekű vasutakra jellemző módon - a MÁV bonyolította le a kezdetektől fogva. Ennek a vonalnak meghosszabbításaként nyílt meg 1905. február 6-án a 20,5 km-es Lajosmizse-Kecskemét, illetve a belőle leágazó 9 km hosszú Kisnyír–Kerekegyháza-vasútvonal.[1][2][3] A vonalakat a Kecskemét-Lajosmizse-Kerekegyháza HÉV építette. A két HÉV társaság 1908-ban egyesült Budapest-Tiszai HÉV néven. Ezeken a vonalakon az eredeti pálya a helyiérdekű szabvány szerint 9 méter hosszú "i" sínekből (23,6 kg/m) épült kavicságyazattal. 1937-ben az ágyazatot zúzottkőre, a síneket új, 24 méter hosszú "c" sínekre cserélték Kecskemét-Lajosmizse között az aljak talpfák maradtak. A Hetényegyháza-Kerekegyháza vonal nem épült át, eredeti állapotában szűnt meg 1975 január elsejével. A Lajosmizse-Kecskemét szakaszt legutóbb 2004-2006 között építették át a Cegléd–Szeged-vasútvonalból származó használt (1962-es gyártású) anyagokkal. Az új pálya hézagnélkülire hegesztett 48 kg/m sínekből és T jelű betonaljakból áll.[4] Engedélyezett sebesség: 60 km/h. (A budapesti szakaszon 40 km/h.)
[szerkesztés] Forgalom
A vonal forgalmi szempontból két részre tagozódik. Budapest és Lajosmizse között M41-es dízelmozdonyok által vontatott 5 (nyári időszakban csak 4) személykocsis ingavonatok közlekednek. A vonalszakaszon az elővárosi forgalomban jellemző ingázók (munkások és diákok) utaznak. A menetrendben 15 körüli vonatpár szerepel. A 3-as metró 1980-as megnyitása előtt a Lajosmizse felől érkező vonatok egészen a Nyugati pályaudvarig közlekedtek. Kőbánya-Kispest átszálló-állomás megnyitása után a Nyugati pályaudvarig bejáró vonatok száma egyre csökkent, az 1990-es évekre már csak napi kettő, napjainkra pedig egyik sem megy be a Nyugatiba.
A Lajosmizse-Kecskemét vonalszakasz menetrendileg elkülönül a vonal északi szárnyától. Régebben létezett közvetlen Kecskemét-Lajosmizse-Budapest vonat, ám ezt megszüntették. Napjainkra mindössze 4 pár vonat maradt a menetrendben. A vonal mellett található nagyszámú tanya igen nagy megállósűrűséget, ám csak kicsi forgalmat jelent. A vonalszakasz forgalmát magukban közlekedő Bzmot motorkocsikkal bonyolítják le. Nyári időszakban a magányosan járó kocsik a kecskeméti strandra (Kecskemét-Máriaváros mh.) igyekvők nagy száma miatt elégtelennek bizonyulnak. Hátrányt jelent viszont, hogy a Cegléd–Szeged-vasútvonalon Budapest irányában közlekedő InterCity-gyorsvonatok nem csatlakoznak ezen vonalrész vonataihoz.
A teherforgalom rendszeres, több olyan ipari üzem is található a vonal mellett, amely vasúton végzi a szállítást. A vonal déli részéről Kecskemétre, az északi szakaszról pedig a Ferencvárosi pályaudvarra továbbítják a teherszállítmányokat.
[szerkesztés] Állomások és megállóhelyek galériéja
 Alsóméntelek |
 Kecskemét állomás |
 Felsőméntelek |
[szerkesztés] Források, hivatkozások
- ^ A mai Hetényegyháza területének neve Kisnyír volt.
- ^ Szigeti Dániel diplomaterve
- ^ [1] Az index.hu fórumában UTN felhasználó hivatkozza Keller László: Vasúti közlekedés a negyedik 5 éves terv időszakában (1971-1975) című írását; Elérés: 2008. április 6.
- ^ index.hu fórum Kunsági dízel topik #1644
|
|||
| 1 • 2 • 2b • 3 • 4 • 5 • 6 • 8 • 8a • 9 • 10 • 11 • 12 • 13 • 14 • 15 • 16 • 17 • 18 • 19 • 20 • 21 • 22 • 23 • 24 • 25 • 26 • 27 • 29 • 30 • 30a • 30b • 35 • 36 • 37 • 38 • 39 • 40 • 40a • 41 • 42 • 43 • 44 • 45 • 46 • 47 • 48 • 49 • 50 • 58 • 60 • 61 • 62 • 62a • 64 • 65 • 66 • 70 • 71 • 75 • 76 • 77 • 78 • 80 • 80a • 81 • 82 • 83 • 84 • 85 • 86 • 87 • 87a • 88 • 89 • 90 • 92 • 94 • 95 • 98 • 100 • 100a • 100b • 100c • 101 • 102 • 103 • 105 • 106 • 107 • 108 • 109 • 110 • 111 • 112 • 113 • 114 • 115 • 116 • 117 • 118 • 119 • 120 • 120a • 121 • 125 • 125a • 126 • 127 • 128 • 129 • 130 • 135 • 136 • 140 • 142 • 145 • 146 • 147 • 148 • 149 • 150 • 151 • 152 • 153 • 154 • 155 |
