Balkány
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Balkány | ||
|---|---|---|
 |
||
| A Ságvári utca, háttérben a főtérrel | ||
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Észak-Alföld | |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
| Kistérség | Nagykállói | |
| Rang | város | |
| Kerületei | 29 | |
| Alapítás éve | 1214 | |
| Polgármester | Pálosi László (Fidesz)[1] | |
| Jegyző | Karóczkai Istvánné | |
| Irányítószám | 4233 | |
| Körzethívószám | 42 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 6 757[2] (2006) | |
| Népsűrűség | 76 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Tengerszint feletti magasság | 102 m | |
| Terület | 89,99 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Balkány
|
||
| Balkány weboldala | ||
Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hetedik legnagyobb területű települése, a Nagykállói kistérség városa. Első írásos említése 1214-ből származik a Váradi Regestrumban, az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegyéhez tartozott. A település középkori történetének legjelentősebb tárgyi emléke a mai református templom. Népessége 2006-ban 6757 fő volt, a lakosság korszerkezetét tekintve fiatal település. A lakosság egyharmada a kiterjedt tanyavilágban él, mely jelenleg 29 „élő” tanyából áll. Nevezetességei a Gencsy-kastély, valamint a Jármytanyán található mamutfenyő. Mentőállomása 2001-től működik a városban a Megyei Mentőszervezet 14. mentőállomásaként. A város híres szülötte Benedek János országgyűlési követ és Madár János költő.
[szerkesztés] Fekvése, megközelítése
Balkány a Nyírségben, Nyíregyházától délkeletre közel 27 km-re, Debrecentől északkeletre 40 km-re, Nagykállótól 14 km-re, az M3-as autópálya 234-es csomópontjától délkelet felé, 20 km-re található. Területe délen nagy távolságra terjed, a Hajdú-Bihar megyei Nyíradonnyal, Hajdúsámsonnal és és Hajdúhadházzal határos, 27 tanyájának jelentős része ezen a területen található. További szomszédai nyugaton Geszteréd, északon Nagykálló, Biri és Kállósemjén, keleten pedig Szakoly.
A város csak mellékutakon közelíthető meg, négy irányból: Téglás-Geszteréd felől, Nyíregyháza-Nagykálló felől, Nyíradony felől, illetve Nyírmihálydi–Szakoly felől. A környező főutak (4-es, 41-es, 403-as, 471-es) elkerülik. Megközelíthető volt a 112-es számú Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon is, de a személyforgalmat 2007. március 3-án gazdaságtalanságra és kihasználatlanságra hivatkozva leállították. Az utolsó évben már csak napi két pár vonat közlekedett a 23 km hosszú vonalon. A városban a vonat négy helyen: Görénypuszta, Balkány, Cibakpuszta és Abapuszta megállóhelyen állt meg.
[szerkesztés] Földrajza
Domborzati viszonyai a Nyírségre jellemzők. Balkány tengerszint feletti magassága jellemzően 135–150 méter; a terület enyhén nyugat felé lejt. Magasabb pontjai:
- Szőlő-hegy (154 m) Balkány és Dugótanya között
- Gyűrűs-hegy (160 m) Csiffytanya.
- 169 m. Kismogyoróstól északkeletre 500–600 m-re. (A legmagasabb pont)
Felszínét kovárványos barna erdőtalaj, humuszos homok, helyenként réti talaj fedi. Erdőtársulásait akácosok és nyárfások alkotják egy kevés tölgy- és fenyőerdővel. Helyenként éger-, fűz- és nyírfacsoportokat is találunk. Növénytani ritkaság a Jármytanyán álló 150 éves mamutfenyő, amit 1860 körül ültetett Finta József balkányi polgár. A fa koronáját, amit 1968-ban egy villám kettéhasított, ma vasabroncsok fogják össze.
A Nyírség éghajlata – és így Balkányé is – mérsékelten meleg: az évi napsütéses órák száma 2000, tehát több, mint az ország nyugati részén, de kevesebb, mint az Alföld déli felén (2100 óra). A középhőmérséklet 9,5–9,6°C, a csapadék 560–590 mm. Leggyakoribb az északkeleti és a délnyugati szél. A 19. századi belvízrendezési tervek gyökeresen megváltoztatták a község hidrológiai viszonyait, de még ma is vannak állandóan vagy időszakosan vízzel, nádasokkal borított határrészek. A város határában található ehy mesterséges halastó, a Téglagödör.
[szerkesztés] Történelme
[szerkesztés] Nevének eredete
A neve a balkány vizenyős, lápos hely jelentésű tájszóból származik, amely valószínűleg a törökből került a nyelvünkbe. Más források szerint a geszterédi csata idején Szent László és Bali kán ütközött meg egymással, és a városnév Bali kán nevének módosulata.
[szerkesztés] A település történelme
Bővebben: Balkány történeteBalkány mint lakott település először 1214-ben szerepelt a Váradi Regestrumban. Őslakosai kazárok és szlávok voltak, akik beolvadtak a honfoglaló magyarok közé. A lakosság a terület magasabb pontjain telepedett le. Az alacsonyabb helyeken található, a Nyírségre egykor igen jellemző áthatolhatatlan nyírvizek védelmet nyújtottak az ellenséggel szemben. A falu 1328-ban már templommal rendelkezett, András nevű papját említi a tizedjegyzék. A mai református templom homlokzata román kori nyomokat is őriz. A tulajdonosa gyakran változott: 1417-ben az álmosdi Csire családnak voltak itt birtokai. 1430-ban földesurai a Kállay család tagjai voltak, majd a Czudar családé lett. 1440-ben a Rozgonyiak veszik zálogba a Czudar családtól, 1475-ben pedig már a petri Ders családot találjuk itt, mint birtokost. 1477-ben a település birtokosa a Szokoly család volt.
Nagykálló várának felépítése (1570–1573) nagyban befolyásolta a település fejlődését, hovatartozását. A törökök Nagykállót 1578-ban akarták elfoglalni és e csata küzdőterelént, Balkány egyik tanyáját, Görénypusztát választották. Ez nem sikerült, azonban a környék szinte minden falvát elpusztították, kirabolták. Balkány, Guth, Szakoly és a szintén balkányi határban fekvő, de a pusztítás után fel nem épülő Görény, valamint Perked községek teljesen elnéptelenedtek. Aba ekkor – a szájhagyomány szerint a török basa szeretőjének birtokai voltak itt – elkerülte a pusztulást. A törökök kiűzése után a település gyorsan felépült és megerősödött. Aba népe is a védettebb Balkányba települt át.
A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc Balkányt is érintette. A lakosok közül 83 lovas (5 kompánia) és mintegy 70 gyalogos katona állt a fejedelem zászlaja alá. Részt vett a szabadságharcban Gencsy Zsigmond földesúr is, akire egy mezei nemes lovasezred parancsnokságát bízta a fejedelem. A balkányi katonák Gencsy Zsigmonddal együtt a trencsényi csatában estek el 1708. augusztus 3-án. A Gencsy családnak kiterjedt birtokai voltak itt a 18. században. Kastélyuk, a Gencsy-kastély ma is áll. 1715-ben a megye lakossága mindössze 26 324 lélek volt. Ebből Balkányra kb. 1000-1200 lakos jutott.
Az 1720. évi regnicolaris összeírás szerint 20 lakott jobbágytelke volt, lakói használták az akkor még lakatlan Szakoly és az azóta is puszta Abát. [3] Az 1772-i úrbérrendezés során az előbbi századbeli birtokosai közül már senkit sem találtak itt. Tizenegy nemes birtokosa közül a gr. Barkóczy, Gencsy és Pribék családnak van benne nagyobb része. Lakói: 19 telkesjobbágy és 10 házaszsellér, [4] akik 9 hétnyolcad telket használtak.
1839-ben a megye egyik legnagyobb faluja 3006 lélekkel. 1844-ben tagosítást hajtottak végre: eszerint a nemesi jogon bírt földterületeket teljesen elkülönítik az úrbéres birtoktól. Az úrbéres illetményeiket a biri határ felől eső határrészen a nagykállói és perkedi út között kapták meg. Balkány népessége ekkor már megközelítette a 3000 főt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején kb. 30 főt toboroztak Balkányból katonának. 1849 januárjában a helyi református gyülekezet felajánlotta templomja harangját ágyúöntés céljára.
1848-ban 438 zsidó élt Balkányban, a legtöbbjük kereskedő volt, de jelentős volt a kézművesek és az iparosok száma is. Feltűnően magas volt közöttük a kultúrával, hitélettel foglalkozók aránya.
Orvosa 1850 óta van Balkánynak. Az első orvosok: Weinberger Herman, Dr. László Elek, Dr. Bauer Lőrincz, Dr. Leitner András voltak. 1855 körül dalegylet alakult. 1858-ban létesült a posta. A heti vásárok jogát 1859-ben kapta a település. Az első gyógyszertár 1864-ben nyílt meg, a gyógyszerész Kékesi Imre volt. 1870-ben 413 háza, 3997 lakosa volt, határa 14 421 kataszteri hold. A kiegyezés után is folytatódott a fejlődés: 1875-ben olvasóegylet, 1877-ben gazdakör, ugyanebben az évben az iparos ifjúság számára olvasókör alakult.
1878-ban Balkány országos vásártartási jogot kapott, a vásártér a mai Kossuth kert helyén volt. 1880-ben kisebb földrengés rázza meg a települést. A házak kéményei is összedőltek. A postához 1893-ban távírdát kapcsoltak. 1897-ben alakult meg a helyi takarékpénztár. 1900-ban 444 házban, 4390 lakos élt, területe 15 527 kataszteri hold. 1909-ben megnyílt a környék első óvodája Balkányban (óvónő: Szentgyörgyi Amália). 1910-ben létesítették a postán az első távbeszélőállomást. A 19. század végén az évi népszaporulat meghaladta a 100 főt.
Az I. világháborúban 385 balkányi lakos teljesített katonai szolgálatot. Ebből 107 rokkant lett, 72-en meghaltak. A földreform törvény keretében 1922-ben Balkányban is volt „földosztás”. A Gencsy- és Lónyai-birtokból osztottak szét néhány hold földet a leszerelt katonák között. A II. világháborúban Balkány férfilakossága közül 900-an vettek részt, mint frontkatonák. Közülük legtöbben 1942-43 telén a doni katasztrófában estek el.
[szerkesztés] A város címere
A település címere hasítással saruzott pajzs. Első (jobb) mezejében fegyverzett letépett sasfej tart a csőrében egy csatabárdot. A mező arany, a sas fekete, a bárd bíbor. Ez emlékeztet Szent László besenyők (bese = sas) feletti diadalára, a csatabárd az ő attribútuma volt. Második (bal) mezőben a rozs és a búza, valamint az ekevas a település egykori pecsétjeire utal. A mező vörös, a gabona arany, a baloldalon álló zöld nád és természetes (barna) termése, a zöld sás a település nevét idézi (mocsár, láp, posvány, nyílt vízi fürdő stb.).
Az alsó ék kék mezejének zöld fészkében ezüst pelikán három, szintén ezüst fiókáját táplálja a saját vérével. Az egykori birtokosokra (elsősorban a Gencsy-családra emlékeztet). Erre a címerre csőrsisak vagy pántos tornasisak illik foszlányokkal, sisakdíszül vágott vörösmundéros szablyát tartó kar (a Kállay-, a Somossy-, a Gaál- és a Reviczky-család címerében is szerepel szablya).
[szerkesztés] Demográfiai adatok
Balkány lakossága jelenleg 6742 fő. Korszerkezetét tekintve fiatal település, hiszen a lakosságnak mindössze 18%-a idősebb 60 évnél. A népesség 34%-a gazdaságilag aktív, 25%-a inaktív, 33%-a eltartott és 8%-a munkanélküli. A 2001-es népszámlálás szerint a lakosság 97,3%-a magyar, 1,4-a cigány; a megkérdezettek 2,7%-a nem fedte fel nemzetiségét. A vallási összetétel vegyes: a lakosság 30,1%-a római katolikus, 33,4%-a görög katolikus, 27,8%-a kálvinista, 0,2%-a evangélikus. Más egyházhoz, felekezethez tartozik a lakosság 0,3%-a, nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 1,3%-a, ismeretlen vallású avagy nem válaszolt: 6,9%-a.
[szerkesztés] Balkányban
|
|
|
[szerkesztés] A tanyavilágban
|
|
[szerkesztés] Jelene
A mezőgazdaság biztosítja a megélhetést a lakosság jelentős részének. Nagy hagyományokkal rendelkezik a település az alma és a meggy termelésében, melyek telepítése ma is folyik, akárcsak a szükséges hűtőházak építése. A szántóföldi növénytermesztésben a kukorica, a gabonafélék és a dohány termesztése a jellemző. A zöldségfélék közül a paprika, paradicsom az uborka és az utóbbi években a dinnye termesztése a népszerű. Azonban itt is jellemző, hogy kis parcellák – és az ebből fakadó tőkehiány – hosszabb távon nem biztosítanak jó megélhetést a mezőgazdaságban dolgozók számára.
A lakosság harmada – 2142 fő – a kiterjedt tanyavilágban él, mely jelenleg 27 „élő” tanyabokorból áll. A megyére jellemző munkanélküliség is az ott élőket sújtja, köszönhetően alacsony iskolai végzettségüknek és a munkahelyek hiányának.
Az alapfokú oktatás-nevelés feltételei a település óvodáiban és két általános iskolájában adottak. A közel 1300 gyereknek a kötelező órákon kívül lehetősége van a zene és a tánc alapjainak elsajátítására is. A nyári szünetben hagyományőrző honismereti tábor, úszó, lovagló táborok nyújtanak kikapcsolódást. Az önkormányzat irányítása alatt működik a könyvtár és a művelődési ház. A környező települések színvonalas ellátását is szolgálja a 2002-ben épült modern mentőállomás. A városi rendőrőrs a Gödény-kúriában található, emellett polgárőrszolgálat is működik itt. A város 2007-ben elnyerte a megye legfittebb városa címet. A helyi kisközösségi rádió - Alfa Rádió - 2008. november 1-jén fogja sugározni az első adását. A város napját szeptember harmadik hétvégéjén, szombaton szokták tartani, előtte pénteken motorostalálkozó szokott lenni. Balkány 2007-ben elnyerte az ipari park címet. Aminek közvetlen célja a város hagyományos fémtechnikai múltjára és jelenére épülő helyi kapacitások fejlesztése, nagy területet és jelentős munkaerőt igénylő vállalkozások működési feltételeinek, minőségi szolgáltatásainak biztosítása. A kb. 1000 m²-es Inkubátorház és Innovációs Központban biztosítják a szolgáltatások elérését és hozzáférését. Tervbe van véve a Balkányi Ipari Park és a Hajdúsámsoni Ipari Park összekötő út felújítása, amivel a balkányi és hajdúsámsoni tanyavilágban jó minőségű, aszfaltúton közlekedhetnének az ottélők. A város jelenlegi vezetője, Pálosi László.
[szerkesztés] Zenekarok, együttesek
- Balkányi Nyugdíjas Énekkar
- Balkányi Pedagógus Énekkar
- Credo Együttes
- Balkányi Zenészek Egyesülete
[szerkesztés] Alapítványok, egyesületek
- Oktatásért Alapítvány
- Balkányi Polgárőrszolgálat
- Balkányi Nyugdíjas Klub
[szerkesztés] Egészségügyi és szociális intézmények
[szerkesztés] Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház
1995-től működik a Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház, amit a Görög Katolikus Egyházközség működtet. Jelenleg 45 idős ember és 30 otthonról menekülni kényszerülő anya, leányanya és gyermek talál menedéket. Itt rendezik minden év végén a hagyományőrző betlehemes műsor próbáit, melynek szereplői Balkány város lakói.
[szerkesztés] Szent Antal Idősek Otthona
A római katolikus egyház ápoló-gondozó otthont épített Szent Antal Idősek Otthona néven. Ez egy háromszintes épület rendelővel, foglalkoztató teremmel, valamint kapcsolódik hozzá egy önálló kápolna is. A kápolnát a téli hónapokban misék megrendezésére is használják. 42 férőhelyes otthon ad munkalehetőséget és jelent a helybelieknek, 24 személynek ad kereseti lehetőséget.
A Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház, valamint a Szent Antal Idősek Otthona a kor igényeinek megfelelő színvonalú ellátást biztosít.
[szerkesztés] Mentőállomás
A Mentőállomás 2001-től működik a városban a Megyei Mentőszervezet 14. mentőállomásaként. Három mentőautó és egy esetkocsi áll rendelkezésre. Közvetlen ellátási területe 20 000 lakossal, Bököny, Geszteréd és Szakoly községek. 2002-ben 8 település csatlakozott a mentőállomáshoz alkalmi és esetfeladatok ellátása szempontjából, közel 50 000 lakos ellátását biztosítja.
[szerkesztés] Egészségügyi Központ
A betegellátást az Egészségügyi Központban működő háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi és védőnői szolgálat, központi orvosi ügyelet, valamint heti rendszerességgel szülész- nőgyógyász és fizikoterápiás szakrendelés magas színvonalon biztosítja. Évente kétszer szemész szakorvos számítógépes szemvizsgálatot tart.
[szerkesztés] Szociális és Gondozási Központ
A szociális feladatok ellátását az 1994-ben alakult Szociális és Gondozási Központ 13 dolgozója látja el. A szociális alapellátási feladatok végzik a tanyagondnoki szolgálatot is.
[szerkesztés] Oktatási és művelődési intézmények
[szerkesztés] Iskolák
Balkányon és Abapusztán, már az 1800-as évek végén egy középfokú intézmény gyakorlókertje működött. A helyi zsidóikolában pedig rabbiképzés folyt. A Szabolcs Vezér Oktatási Központ első igazgatója Kovács András volt, 1950-ben, ami még akkor az 1. számú Körzeti Iskola nevet viselte.
[szerkesztés] Szabolcs Vezér Oktatási Központ
Bővebben: Szabolcs Vezér Oktatási KözpontA város 900 általános iskolai tanulóinak oktatását 76 pedagógus látja el. Középfokú oktatás a már 2001 óta működő esti tagozatos gimnáziumban, valamint Szakiskolában zajlik. Az iskola első igazgatója Kovács András volt, 1950-ben, ami még akkor az 1. számú Körzeti Iskola nevet viselte. Középfokú intézményeinkben jelenleg 130 fő tanul. Az 1975-ben átadott iskolát újabb 8 tantermes szárnnyal bővítették 1981-ben, mely 1994-től a Szabolcs Vezér nevet viseli. Ebben a tanévben kezdődött a zeneoktatás népzene, zongora, gitár, furulya, trombita, fuvola, fife és hegedű tanszakon. A mindennapos testnevelés keretében néptáncot és társastáncot oktatnak. Az angol és német nyelv oktatását nyelvi labor, az informatika és az Internet használatát 2 jól felszerelt szaktanterem segíti, amit 2006. november 10-én adtak át további 6 új tanteremmel, amit a régi B-szárnyból alakítottak ki. 2007 szeptember 3-án 4 új tantermet adtak át és az 1981-ben épült E-szárnyat alakították át. 2008 január 23-án ehettek először a balkányi diákok az új ebédlőben.
Testvériskolák:
[szerkesztés] Városi Nyilvános Könyvtár
A Városi Könyvtár (aminek régen Váci Mihály volt a névadója) 32.000 kötettel, friss irodalmi és szakmai folyóiratokkal várja az olvasókat. A könyvtárban minden évben megrendezik az író-olvasó találkozót, a versíró pályázatot és a rajzversenyt. A könyvtárban teleház is működik, ahol 7 számítógép és Internet biztosítja az információkhoz való széleskörű hozzáférést.
[szerkesztés] Barackvirág Óvoda
1909-ben jött létre az első kisded óvoda, ahol Szentgyörgyi Amália volt az egyetlen óvópedagógus. 1973-tól önálló intézménnyé nőtte ki magát. A növekvő igények eredményeképpen 1980-ban bővítették, jelenleg az óvoda 4 egységben, (Balkány-Ságvári u., Balkány-Szakolyi u., Abapuszta-Béke u., Cibakpuszta) 10 csoporttal működő önálló intézmény, ahol 37 szakképzett dolgozó látja el a 270 gyermeket.
[szerkesztés] József Attila Művelődési Ház
Balkány kulturális életének szervezésében az oktatási intézmények, a könyvtár, a művelődési ház játszanak meghatározó szerepet. A József Attila Művelődési Ház előadások, irodalmi estek, tanfolyamok, konferenciák helyszínéül szolgál, valamint szakkörök és klubok is otthonra találtak itt. A Művelődési Ház ad otthont az állandó Honismereti Kiállításnak. 2004-ben teljes felújításon esett át.
[szerkesztés] Templomok
Balkány városában 3 templom található, emellett négy környező tanyában (Tormáspuszta, Görénypuszta, Perkedpuszta, Cibakpuszta) ökumenikus imaház működik. 1939-ig zsinagóga is volt a faluban. Épületében ma posta működik.
[szerkesztés] Görög katolikus templom
Bővebben: Balkányi Görög Katolikus Egyházközség1977-ben épült új kápolna, ami 1990-ben templommá nőtt, befogadóképessége megháromszorozódott: szentély, kereszthajó, sekrestye, karzat, torony jelentette a bővítést, azóta pedig évről évre szépül. Néhány éve készült el az ikonosztázion, 2000-ben pedig a falak is díszbe öltöztek. Balkányban ez a legelterjedtebb vallás, mivel 2250 lelket számlál.
[szerkesztés] Római katolikus templom
1937 novemberében elkészült az új római katolikus templom a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A római katolikus templom mellett találhatjuk a paplakot, melyet 1840-ben már mint régi kulturális épületet említenek. A templom másik oldalán található egy Lourdes-i barlang, melyet 2007-ben újítottak fel. Híveinek létszáma 2032.
[szerkesztés] Református templom
Balkány középkori történetének legjelentősebb tárgyi emléke a mai református templom. A 14. század első harmadában már állnia kellet, mivel 1328-ban András nevű papját említik, aki a pápai tizedjeygzékben is szerepel.[5] A 16. században említést tesznek arról, hogy pusztahelynek van feljegyezve. [6] A templom történetében ennek igen nagy a jelentősége, mert feltehetően ekkor állhat hosszabb időn keresztül használaton kívül a még a 15. században is működő épület, ugyanis a reformátusoknak először fatemplomuk volt: "Balkan, ligneum Calvinistarum 1696?" [7] Ez a fatemplom bizonyára már nem volt javítható, és feltehetően a 18. század elején állították helyre az üresen álló régi templomot. Azonban 1772-ben már zsindelyfedelének megújítására kérnek engedélyt. Tornya aligha lehetett, mert alacsony harangláb állt mellette, amely 1766-ban romladozó állapotban oszlopokkal volt megtámasztva. [8] Külső falában, Gencsy Sámuel epitáfiuma található, 1872-ből. Az épület keleti homlokzata elé a 19. század elején emelték a mai háromszintes téglából épült tornyot. Ma 1876-an vallják magukat reformátusnak Balkányban.
A nyugati homlokzat sarkain átlós támpillérek állnak, középen elfalazott, félköríves ajtó. A homlokzaton lefaragott lizénák nyomai vehetők ki. A déli homlokzat bejárata felett szamárhátíves, gótikus szemöldökkő órommezejében faragott virágdíszités van. Tőle jobbra fenn befalazott, valószínüleg még középkori ablak is látható. A keleti homlokzat elé, amelyet feltehetően hosszabbítottak, a 19. században háromszintes tornyot építettek. Falkutatását feltétlenül el kellene végezni.
A templombelső mai állapota 1829-ből való, ami teknőboltozattal fedett. A padjai barokk stílusúak. A szószék a 19. századból való, aminek a hangvezetője gazdagon faragott.
Jellege, szabadonálló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, támpilléres templom, homlokzat elé épített későbbi toronnyal.
[szerkesztés] A Gencsy-kastély
[szerkesztés] A kastély
Bővebben: Gencsy-kastély1670-ben Balko Pálnak van "Egi Szabad Nemes Curia ... Egi saraz Sindelyes malom." [9] 1676-os dátummal Bori Mihály nemesi kúriájáról is van leírás: "Curia nobil, lignea elevatior Scandularis, constans ex hypocausto, atrio, Camera, domus familiaris stramine tecta constat hypocausti, atrio et Camera ... sunt stabula ... (Portiones possesionarial Mich. Bori)." [10] Azt, hogy a ma álló, 1774-ben épületet e korábbi épületek helyén emelték-e - nem tudjuk bizonyosan. Arra vonatkozó adatunk van, hogy a földszintes ház alapját 1774-ben Gencsy Sámuel vette meg, de a 19. század második felében, Gencsy Béla egy szinttel megemeltette és átalakíttatta. A munkálatokat a nagykállói volt vármegyeháza olasz építőmestere Salvatore Aprilis irányította. Távlati tervként az ingatlan bármely intézeti és idegenforgalmi funkciókkal is hasznosítható. A Gencsy-kastély barokk eredetű épület, jelenleg gyermekotthonként működött.
Balkány temetője őrzi Gencsy Sámuelné Losonczy Borbála klasszicista síremlékét, melyet a fia állíttatott 1811-ben. Négyszögletes talpazaton hengeres, vájatolt törzs, felette peremmel ellátott kúpos obeliszk, rajta a család címere. A klasszicizáló eklektikus sírbolt, a Gencsy-családé. Négyzetes alaprajzú, mind a négy oldala erőteljes tümpanonnal zárul.
A Gencsy-kastély szabadonálló egyenletes, eklektikus épület. Téglalap alaprajzú, egyemeletes 2+5+2 tengelyes épület, középső részén négyoszlopos beüvegezett árkád, feljárati része hármas tagolású 5-5 lépcsővel. Emeleti beugró erkélyét ballusztersor zárja le, ugyanezt a díszítést alkalmazták az épület két sarokrizalitjának attikáján is.
[szerkesztés] Jelene
A Gencsy-kastélyban 1951-tõl 2007-ig állami gyermekotthon működött. Állami gondoskodás alatt lévő kiskorú gyermekek voltak ide elhelyezve.
Az eltelt 56 év alatt többször változott az elhelyezett gyerekek korcsoportja. A 60 férõhelyen 3-24 éves korú, többnyire testvérek laktak a kastély épületében és a hozzá tartozó két lakásotthonban; az egyik a kastély kertjében, a másik az Adonyi utcán található. A két lakásotthon még jelenleg is működik. Az általános iskolások a Szabolcs Vezér Oktatási Központban, a középiskolások pedig a közeli városokban tanulnak.
A gyermekotthon 37 balkányi lakosnak biztosított munkalehetőséget. Fenntartója Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Önkormányzata volt.
[szerkesztés] Népi építészet
 |
...nem segíthet rajtunk senki, csak hűség és szeretet. | |
| – Madár János | ||
A környező községekhez képest polgáriasodottnak tűnő városkép a viszonylag nagyméretű házaknak, a századfordulót megelőzően már felhasznált és a paraszti gyakorlatban aránylag ritkán előforduló építési anyagoknak (tégla, bádoglemez - korábban zsindely - tetőfedés stb.), valamint az ehhez igazodó változatos (és színezett) architektúrának köszönhető. A városhoz, hagyományosan nagyszámú iparosréteg költözött.
A méreteltérésektől függetlenül a főbb építészeti anyag itt is a sárral tapasztott föld volt, amiből villával rakott (fecskerakásos) vagy karóvázas (mereglyés) földfal, favázas patics-, vert- és vályogfal készült. Főleg a volt uradalmi központok új házai sokszor ma is hagyományos technikával, elsősorban vert- vagy vályogfallal épültek. A falakra szarufás tetőszerkezet, erre nád (az egyszerűbbnél szalma), később fémlemez, majd csrép héjazat került.
A lakóházak ritkábban két- (Erkel u. 5.), gyakrabban háromosztatúak. Az utcai szoba (nagyvíge) + pitvaros konyha + kamra (vagy kisház) alaprajzhoz kályhás-kemencés, szabadkéményes tüzelőberendezés tartozott. Az 1950 körüli nagy átépítések során ezek nagy részét megszüntették, de egy-egy fakémény (Jókai u. 19.), tapasztott sövényből készült kéményfej (Ady Endre u. 35.), lapadolt kéménysátor még ma is található.
[szerkesztés] Balkány híres szülöttjei és díszpolgárai
Bővebben: Balkány díszpolgárai |
Ezen a földön / Ismerős az idegen / Arcom hasonlít / Növényre bogárra / Itt rokona vagyok / a hőnek / a víznek / a szélnek is. / Engem / Ez a fa hozott világra. | |
| – Madár János: Szabolcs | ||
Balkány városának négy díszpolgára van: legutóbb – 2006. március 15-én – a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés elnökét, Gazda Lászlót tüntette ki a Képviselő-testület. Korábban Néhai Szántó János, Dr. Halmay Balázs és Néhai Dankó József részesült hasonló elismerésben. A város szülötte Benedek János, országgyűlési követ és Madár János költő, író. A helyi általános iskolában tanít, a 4 For Dance-es Bárány Kristóf és Gaál Sándor.
[szerkesztés] Látnivalók a környéken
A közeli és szomszédos települések is sok látnivalót biztosítanak.
- Biri – Kállay kúria
- Nagykálló – volt Vármegyeháza, Korányi Frigyes Emlékház, Ínségdomb, Rákóczi torony, Taub Eizík Izsák talmud tudós nyughelye, amely zsidó zarándokhely
- Nyíradony – Gúti földvár, Árpádkori templomrom,
- Szakoly – 14. századi református templom torony
- Nyírmihálydi – magtármúzeum, Árpádkori református templom.
[szerkesztés] Testvértelepülései
Lázári, Románia, Szatmár megye (2004)
Słopnice, Lengyelország, Kis-Lengyelország (2005)
Chlebnice, Szlovákia, Zsolnai kerület (2007) [11]
[szerkesztés] Források, jegyzetek
- Dél-Nyírségi kistérségi kalauz 2005
- Balkány Önkormányzatának honlapja
- Tudnivalók Balkányról 2000
- Entz Géza: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye műemlékei I.
- ^ A Fidesz jelöltje nyert Balkányban
- ^ A Magyar Köztársaság helységnévtára - Központi Statisztikai Hivatal
- ^ SzSzmlt. IV. A. 7. 1. rsz.
- ^ uo. IV. A. 1. 1556. rsz.
- ^ Zichy I. 314.; Mon. Vat. 327., 330., 343., 360.
- ^ Dienes, Szabolcs vármegye 333.
- ^ Hevenesi IX. 287.
- ^ SzSzmlt. fasc. 57. no. 76. 1766; fasc. 2. no. 91-92. 1772.
- ^ U et C. fasc. 35. no. 75.
- ^ Uo. fasc. 39. no. 20.
- ^ A www.balkany.hu cikke a kapcsolat létrejöttéről.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Balkány Önkormányzatának honlapja
- Balkánya a wiki.utikonyvem.hu-n
- Szabolcs Vezér Oktatási Központ
- Balkány a Vendégvárón
- Légifotók a városról
- Balkány a Nefelejcsen
- A balkányi Görög katolikus egyház honlapja
- Kép a volt vasútállomásról
- A balkányi gyermekotthon, a Gencsy-kastély
- Balkány egy szabolcsi portálon
- Képek a városról
- Szabolcs Online
- Nyíregyháza Online
- Megközelítése
- Földrajza
- Balkány fóruma
- Balkány (Magyar tájak)
- Balkány belterületi szabályozási terve
- Az oldal tetejére
 |
Érpatak | Nagykálló | Perkedpuszta | |
| Geszteréd |
|
Szakoly | ||
| Jármytanya | Cibakpuszta | Nyíradony |
| A Nagykállói kistérség települései |  |
|
Balkány · Biri · Bököny · Érpatak · Geszteréd · Kállósemjén · Nagykálló · Szakoly · Újfehértó |
||
| Településrészek: Abapuszta · Baloghtanya · Bay-tanya · Béketelep · Birketanya · Budalapos · Cibakpuszta · Csiffytanya · Déssytanya · Dugótanya · Fináncz-tag · Fintortag · Forássdűlő · Forrástanya · Görénytanya · Görénypuszta · Harangod · Jánoskert · Jármytanya · Jegyzőtanya · Kálmánchelyitanya · Kenderáztatótanya · Kenderestanya · Kiscsere · Kisgörénytanya · Kiskecskés · Kismogyorós · Koczoghtanya · Lászlókert · Létai utca vége · Lovastanya · Ludastó · Micskepuszta · Nádaspuszta · Nagykecskés · Nagykertszőlő · Nagymogyorós · Napfénymajor · Nyíritanya · Ordastelep · Perkedpuszta · Péterhalom · Petőfitelep · Petritanya · Református egyház tag · Szállásföld · Szirond · Szitástanya · Szőlőskert · Szúrótag · Táncsicstelep · Tiszaszőlő · Tormáspuszta · Trombitástanya · Újfalurét · Ujhelyitanya · Újtag · Újszőlő utca · Újszőlőskert · Ungártanya · Vadászkert · Vecsertanya · Zsindelyes |
Balkányportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
