Afrikai szavanna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát.
Részletek a cikk vitalapján.

Az afrikai szavanna a természetbúvár számára valóságos földi paradicsom: csak legelő állatokból több mint negyven faj képviselteti itt magát. A szavanna a ragadozók és zsákmányállatok örök harcszintere. A szavanna Afrika teljes területének mintegy egyharmadát foglalja el. Nyugaton Guineáig és Szenegálig, keleten az Indiai-óceánig nyúlik, magába foglalja Szudán síkságait és a nagy kiterjedésű, tavakkal tarkított fennsíkokat. Ezenkívűl Dél-Afrika nagy részén is szavanna terül el.

[szerkesztés] Emlősállatok

Az afrikai szavannán szokatlan sok állat él. A fajok sokaságát nagyjából két csoportra lehet bontani: ragadozókra és zsákmányállatokra. Több mint negyven legelésző faj él itt, többek között a zsiráf, az elefánt, és sokféle csodálatos szarvú antilop faj. Ezek a nagy növényevők fűfélékkel és levelekkel táplálkoznak, az egyes fajok azonban más-más eledelt részesítenek előnyben, így nem jelentenek konkurenciát egymás számára. A gazellák például a nedvdús aljfüveket kedvelik, ezzel szemben a tehénantilopok a magasnövésű, nagy szárazanyag-tartalmú szálfüveket legelészik szívesen, amelyeket más növényevők elkerülnek. A különböző fajok gyakorta legelésznek egymás társaságában - és nem ok nélkül. A zebrák például pontosan tudják, hogy a ragadozók a tehénantilopot jobban kedvelik, mint őket. Az oroszlánok először az antilopokra csapnak le, így a zebráknak elég idejük van a menekülésre. A szavanna legeredményesebb vadásza az oroszlán, szorosan követik őt a többi nagymacskafélék. Mégsem szokatlan látvány az alvó oroszláncsapat mellett békésen legelésző antilopcsorda. A növényevők azonban résen vannak , hiszen jól tudják, amint az oroszlán újra megéhezik, azonnal menekülniük kell. Bár a szavanna világa a külső szemlélő számára békésnek tünhet, az itt élő állatokra szüntelen veszély leselkedik.

[szerkesztés] Madarak

A szavanna gazdag madárvilággal rendelkezik, hála a könnyű prédabőségnek. A legelterjetebb madárfajok a földön élnek, mint például a strucc, a túzok, a különféle tyúk alakatú madarak, de mindenütt találkozhatunk dögevő keselyűkkel is. A halódó emlősállatra utaló első, messziről észlelhető jel a felette köröző keselyűk látványa. Ezek a madarak csak arra várnak, hogy leereszkedhessenek, és szörnyű lakomával bevégezzék az állat sorsát. A kis termetű, társas életet élő piroscsőrű szövőmadár néhány ezer példányt számláló kólóniákban él. Tápláléka különféle magvakból ál.

[szerkesztés] Hüllők

Az afrikai szavanna sok gyík és kígyó faj számára nyújt otthont. Leggyakrabban gekkókkal, szkinkekkel, varánuszokkal találkozhatunk, és itt honos a hatalmas testű sziklapiton is. Az itt élő kígyók többsége (mamba, kobra) kifejezetten mérges.