Csimpánz
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||
| Pan troglodytes Blumenbach, 1775 |
|||||||||||||||||||||||
 A közönséges csimpánz alfajai (sárga, zöld, lila, kék) és a bonobó (piros) elterjedése
|
|||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||
| Közönséges csimpánz(Pan troglodytes) Bonobó(Pan paniscus) |
|||||||||||||||||||||||
A csimpánz (Pan) az emberszabású majmok egy neme, amelybe az ember két legközelebbi rokona, a közönséges csimpánz és a bonobó vagy törpecsimpánz tartozik. A csimpánzok fejlődési vonala mintegy 6 millió éve vált külön az emberekétől; a közönséges csimpánz és a bonobó mintegy 2,5 millió éve különült el.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének eredete
A csimpánz név a közép-afrikai csiluba nyelv azonos jelentésű kivili csimpenze szavából származik, ami szó szerint „gúnyembert” jelent. A szó az angol nyelvben chimpanzee (ejtsd: csimpenzí) alakban terjedt el a 18. század első felétől. Az angolból vette át a többi európai nyelv, így a magyar is, ahol a szó kiejtését valószínűleg befolyásolta a csimpaszkodik ige hasonlósága is.[1] Az állat tudományos neve, a Pan, úgy született, hogy a chimpanzee névből kivágták az ókori görög Pán természetisten nevével megegyező pan szót (lásd: pánsíp, pánik).
[szerkesztés] Előfordulása
A nyugat-afrikai Guineától Gabonig, valamint Zaire északi felében honos, de nem összefüggő területen, hanem néhány nagyobb és számos kisebb folton. Trópusi esőerdőkben és fás szavannákon egyaránt megél.
[szerkesztés] Megjelenése
A csimpánzok testméretei nagy eltéréseket mutatnak, mivel egyrészt határozott nemi dimorfizmus jellemzi őket (vagyis a nőstények mintegy negyedével kisebbek a hímeknél); másrészt pedig elég nagy lehet az eltérés az egyes helyi változataik között. A hímek testtömege így 35-70 kg között, testmagasságuk pedig 90-120 cm között változik; a nőstényeké 26-50 kg, illetve 70-100 cm között. Agytérfogatuk kb. 350 cm3, ami nem sokkal kevesebb, mint az ember legkorábbi ismert őseinek, a már két lábon járó Australopithecus fajoknak.
A csimpánz testének felépítése az erdei életmódhoz alkalmazkodott: hosszú karjai és kezén-lábán szembefordítható (opponálható) hüvelykujjai segítségével épp oly ügyesen mozog a fákon és az ágak között, mint lent a földön. Testét ritkás fekete szőrzet borítja, arca azonban csupasz.
Mintegy 225 napos (7,5 hónapos) vemhesség után a nőstény általában egy utódot szül. A csimpánzkölyök 2-4 évig él tejen, ivaréretté pedig 6–8 évesen válik, de a nőstények néha csak tízévesen válnak szaporodóképessé. Maximális élettartama a természetben 35–40 év, de egyes példányok (főként állatkertekben) akár a 60 éves esztendős kort is megélhetik. A legidősebb élő csimpánz a Tarzan című film sztárja, Csita. 75 éves, és még mindig életben van.
[szerkesztés] Életmódja
[szerkesztés] Táplálkozás
A csimpánz elsősorban növényevő, de ha alkalmuk van rá, akkor csoportosan elejtenek kistermetű állatokat is (általában más, kisebb majomféléket, mint pl. a kolobuszmajmot, törpecsimpánzt).
[szerkesztés] Társas viszonyai
A testfelépítés és a viselkedés kapcsolata általában szoros, és ennek egyik legfontosabb kifejezője egy faj nemi dimorfizmusa (a hím és nőstény egyedek kétalakúsága). A csimpánzok nemi dimorfizmusa a gorilla és az ember közé esik. A gorillák domináns hímek vezette családokban élnek, míg az emberekre a csoport(ok)on belüli monogám férfi-nő kapcsolat a jellemző.
A csimpánzok csoportszerkezetének jellemzői:
- zárt csoportokban több hím és nőstény élt együtt;
- nemi érésük után a hím utódok a csoportban maradtak, a nőstények elhagyják azt;
- a rokon hímek közösen, együttműködve védik a nőstényeket és a csoport területét;
- a nőstények kapcsolata lazább;
- egy hím több nősténnyel tart kapcsolatot (poligínia).
Louis Leakey angol antropológus az elsők között ismerte fel, hogy az emberelődök (Australopithecus-fajok) feltételezett életmódjának megismerésében nagy segítséget jelenthet a ma élő emberszabású majmok viselkedésének tanulmányozása. A közönséges csimpánzok társas viszonyai (és kicsit az ember) jobb megismerésében Jane Goodall angol etológusnő helyszíni megfigyelései hoztak úttörő eredményeket.
[szerkesztés] Érdekességek
A csimpánzok nagyon értelmes állatok; laboratóriumban sok mindenre megtaníthatók. Egyes csimpánzoknak sikerült száz-százötven jelet is megtanítani, és ezeket értelmesen is használták, de valódi nyelvet, amelyben a szavak bonyolult jelentéshálózattá szerveződnek össze, nem tudnak elsajátítani. (Százötven jelet a híres, Alex nevű szürke papagáj is meg tudott tanulni.) Mindkét csimpánzfaj memóriája igen jó (egy 2007-es kutatásban az embereket is legyőzték[2]), és ez nem csak a laboratóriumokban nyilvánul meg. Tíznél is többféle eszközt használnak: kőből vagy fából készült kalapácsot és üllőt pálmadiótöréshez, horgászbotot termeszek halászatához, néha nagy leveleket esernyőként vagy vécépapírnak.
A különböző csapatok más és más eszközöket használnak, másféleképpen vadásznak, ezért sok primatológus úgy gondolja, hogy a csimpánzoknál már beszélhetünk valamiféle nagyon egyszerű kultúrakezdeményről.
A Kongó nevű közönséges csimpánz festményei rendkívül magas árakon keltek el az aukciókon.
Magyarországon jelenleg három állatkertben él csimpánz: Veszprémben, Győrött és Pécsett.
[szerkesztés] Forrás
- Gyenis Gyula: Humánbiológia, a hominidák evolúciója; Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.
- Richard Leakey: Az emberiség eredete; Kulturtrade, 1997.
- Csányi Vilmos: Az emberi természet; Vince, 2000.
- Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása; Typotex; 2002.
- Az emberi természet biológiai gyökerei
- Csimpánz
[szerkesztés] Megjegyzések
- ^ Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121
- ^ Okosabb vagy, mint egy csimpánz? Nem! (Index, 2007. december 3.)
