Óváros (Vilnius)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Világörökség

m·v·sz

Vilnius történelmi központja

Az Óváros a Hajnal-kapuról

Adatok

Ország

Litvánia

Típus

Kulturális helyszín

Kritériumok

{{{kritériumok}}}

Felvétel éve

1994

Szent Anna templom

Szent Mihály székesegyház

Vilnius óvárosa (litvánul: Vilniaus senamiestis) Észak-Európa fennmaradt középkori városmagjai közül az egyik legnagyobb a maga 3,59 négyzetkilométerével. A Vilnius 17. kerületét alkotó negyed 74 háztömbjében 1487 épület van, összeadott szintterületük majd másfél millió négyzetméterre rúg.

[szerkesztés] Fekvése

A negyed Vilnius közepén, a Neris bal partján helyezkdezik el, területét egykor városfal határolta, melyből mára mindössze a Hajnal-kapu maradt meg.

A városrész Vilnius legrégebbi része, mely századokon keresztül fejlődött, folyamatosan alakulva a várost érő kulturális hatások, és a történelem révén. Ennek következtében a negyedben számos stílus fellelhető, találhatunk gótikus, reneszánsz, barokk, és neoklasszicista épületeket is.

A negyed fő ütőere a folyamatosan lüktető Pilies utca, kávéházakkal, éttermekkel zsúfolva. Vilnius legfontosabb utcája, a Gediminas sugárút csak részben tartozik az óvároshoz, kiindulási pontja, a Katedrális tér azonban a negyed és Vilnius legfontosabb terei közé tartozik, a Városház térhez hasonlóan.

A városrész egyik legösszetettebb építészeti együttese a Vilniusi Egyetem, mely 13 udvaros épületével a legnagyobb tömböt alkotja az Óvárosban. A brüsszeli Mini-Európa kialakításakos ez az épület lett kiválasztva Litvánia reprezentálására.

1994 óta a vilniusi Óváros az UNESCO Világörökségi helyszínei közé tartozik. A világörökségi terület elnevezése: Vilnius történelmi központja az egykor fallal körülvett óvárosi résznél valamivel nagyobb területet foglal magában, hisz az egykor Vilnius elővárosaként kialakult Užupist is ide érti. Ennek következtében gyakran Užupist is az Óváros részének tekintik.