Motî:kinkin 2
Èn årtike di Wikipedia.
kinkin 2 (di kinkin) [advierbire] di kegn (di triviè, di cresse). Ene årmwere di kinkin. rl a: di sclimboigne. F. de guingois, bancal. >> aler avou l' tiesse sol kinkin: avou l' tiesse sol costé. F. incliné. >> rvini so s' kinkin: rivni ene miete sô. F. éméché, ivre, pompette. >> on manaedje ki va sol kinkin: ki n' va pus k' so ene fesse (ki n' s' atind pus bén).
Etimolodjeye: ridoblaedje di "kegn". Coinrece Coûtchant walon.
Omonime:
- kinkin (o.n., kin)