Motî:enûler
Èn årtike di Wikipedia.
enûler (codjowaedje) s' enûler [v.pr.] endaler eviè les nûlêyes. Lavola, on-z ôt l' tchant del vierlete ki s' enûleye (J.M. Warnier). Paretreut k' nosse Tere a dedja-st ataké a fé monter s' termomete, cåze di totes les måssîstés ki s' enûlèt d' on pô totavå (P.H. Thomsin). F. s'envoler, s'élever, décoller.
Etimolodjeye: bodje nûlêye, betchete e-.
| enûlé, enûlêye [addj., padvant] come ricovrou (owe) pa des nûlêyes. F. en l'air. >> aveur les ouys enûlés: aveur les oûy broûyîs, ki n' voeyèt pus bén. Les ouys enûlés, dj' a yeu des rujhes a lére li papî ki mes tronnants doets avént målåjhey tini di scwere (J. Schoovaerts). F. troublé, voilé.