Zwickau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 50°43′ k. h. 12°29′Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter

Zwickau
Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Kormányzati kerület	Chemnitz
Kerület	szabad város
Népesség	96 786 (2006. december 31.)
Terület	102,54 km²
Népsűrűség	2100/km²
Tengerszint feletti magasság	440 m
Koordináták	é. sz. 50°43′ k. h. 12°29′Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter
Irányítószám	08001–08066
Körzeti hivószám	0375
Rendszámtáblakód	Z
Polgármester	Dietmar Vettermann (CDU)
Honlap	www.zwickau.de

Zwickau város Németországban, Szászországban. Lakóinak száma kb. 124 000 fő.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Gazdaság 4 Közigazgatás 4.1 Városbővítés 5 Látnivalók 6 Zwickauban született 7 Zwickauban élt 8 Testvértelepülések 9 Lásd még 10 Irodalom 11 Küslő hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A Mulde folyó partján, Lipcsétől délre található.

[szerkesztés] Története

A mai Nyugat-Szászországban a 6. századig német törzsek életek. A 7. században a szorbok telepedtek le itt. A 10. században a szorbokat leigázta I. Henrich. A város nevének eredete valószínület a szorb Świkawa szóra vezethető vissza.

A települést első ízben 1118-ban említi I. Dietrich von Haumburg érsek Zcwickaw néven, de nem egy konkrét településként, hanem egy szláv területként. Ebben az időben Bertha von Groitzsch kezdeményezésére templomot építettek Mária tiszteletére.

1212-ban Zwickau városi jogokat kapott. 1232-ben a ferencesrendi szerzetesek kolostort építettek maguknak. 1290-ben Zwickau birodalmi város. 1273-ban alakult meg a városi tanács, és 1297-től választanak polgármestert a városban.

A régió bányászata 1316-ban indult meg Frigyes őrgróf rendeletére. A bányákból ezüstöt és rezet termeltek ki. 1295-ben kezdték el építeni a vízvezető árkot és a városfalat. 1328-ban egy tűzvész miatt a város nagyobbik része, köztük a Mária-templom és a Katalin-temlom is leégett. A városi jogot 1348-ban rögzítették a „Codex Statutorum Zviccaviensium“ okmányban.

1403-ban ismét tűz pusztított a városban. I. Vilmos őrgróf 7 évig elengedte az adókat, hogy a lakosok fel tudják építeni újra a várost. A husziták 1430-ban sikeresen elfoglalta a várost és felégette a környező falvakat.

[szerkesztés] Gazdaság

Gazdasága (textilipar, bányászat) már a 16. században fejlett volt. A 20. század elején. Újabban a VEB Sachsenring, a Trabant autók gyára tette a város nevét ismertté. Kőszénbányászat, vasúti gépgyártás. Konfekcióipar.

[szerkesztés] Közigazgatás

Zwickaut 5 kerület alkotja: Közép, Kelet, Nyugat, Észak és Dél. A kerületeket városrészekre osztották:

• Közép kerület (11–15):
  Belváros (11), Közép-Észak (12), Közép-Nyugat (13), Közép-Dél (14), Északi előváros (15)

• Kelet kerület (21–28):
  Gebiet Äußere Dresdner Straße/Pöhlauer Straße (21), Eckersbach település (22), Pöhlau (23), Auerbach (24), Eckersbacher Höhe (E 5/1) (25), Eckersbacher Höhe (E 5/2 und E 5/3) (26),
  Eckersbacher Höhe (E 1 bis E 4) (27), Gebiet Talstraße/Trillerberg (28)

• Észak kerület (31–39):
  Pölbitz (31), Weißenborn (32), Niederhohndorf (33), Hartmannsdorf (34), Oberrothenbach¹ (35),
  Mosel¹ (36), Crossen¹ (37), Schneppendorf (38), Schlunzig¹ (39)

• Nyugat kerület (41–44):
  Gebiet Reichenbacher Straße und Freiheitssiedlung (41), Marienthal Ost (42), Marienthal West (43), Brand (44)

• Dél kerület (51–59):
  Bockwa (51), Oberhohndorf (52), Schedewitz (53), Niederplanitz (54), Neuplanitz (55), Hüttelsgrün (56), Oberplanitz (57), Rottmannsdorf¹ (58), Cainsdorf¹ (59)

¹ Helység is

[szerkesztés] Városbővítés

A városhoz a következő településeket csatolták:

• 1895. január 1.: Pölbitz
• 1902. október 1. Marienthal
• 1905. január 1. Eckersbach
• 1922. január 1. Weißenborn
• 1923. január 1. Schedewitz
• 1939. április 1. Brand és Bockwa
• 1944. január 1. Oberhohndorf és Planitz
• 1953. február 1. Auerbach, Pöhlau és Niederhohndorf
• 1993. július 1. Hartmannsdorf
• 1996. áprils 1. Rottmannsdorf
• 1996. október 1. Crossen
• 1999. január 1. Cainsdorf, Mosel, Oberrothenbach és Schlunzig

[szerkesztés] Látnivalók

• Robert Schumann szülőháza
• 15. századi székesegyház

[szerkesztés] Zwickauban született

• Robert Schumann (1810 – 1856)

[szerkesztés] Zwickauban élt

• Georgius Agricola
• Thomas Müntzer

[szerkesztés] Testvértelepülések

•  Csehország Jablonec nad Nisou 1971
•  Hollandia Zaanstad 1987
•  Németország Dortmund 1988

[szerkesztés] Lásd még

• Ipari Örökségek Európai Útvonala

[szerkesztés] Irodalom

• Erich Keyser (Hrsg.): Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Band II Mitteldeutschland – Im Auftrag der Konferenz der landesgeschichtlichen Kommissionen Deutschlands mit der Unterstützung des Deutschen Gemeindetages, Stuttgart 1941
• Günter Meier: Geschichte der Stadt Zwickau. Wartberg-Verlag, Gudensberg-Gleichen 2002, ISBN 3-8313-1238-9
• Jürgen Härdler, Wolfgang Göhler, Winni Kettner: Persönlichkeiten & Kostbarkeiten der Stadt Zwickau. Zschiesche, Wilkau-Haßlau 2002, ISBN 3-9808512-0-6
• Günter Meier: Rundgang durch das alte Zwickau. Wartberg-Verlag, Gudensberg-Gleichen 2001, ISBN 3-86134-573-0
• Jürgen Härdler, Rainer Hertting-Thomasius: Bauwerke in Zwickau: eine Baustilfibel mit stadtbaugeschichtlicher Einführung. Förster und Borries, Zwickau 2000, ISBN 3-00-006206-8
• Norbert Peschke: Zwickau: alte Bilder erzählen. Sutton, Erfurt 1997, ISBN 3-89702-012-2
• Michael Löffler, Norbert Peschke: Chronik der Stadt Zwickau. Förster und Borries. Zwickau 1993, ISBN 3-929354-07-1

[szerkesztés] Küslő hivatkozások

• Várostérkép
• a város történetéről információk
• Képek
• A város történelme