Zírida-dinasztia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
A Zírida berber eredetű uralkodó dinasztia volt a 10. század vége és a 12. század közepe közt Ifríkija államban, amely nagyjából a mai Tunézia területének felelt meg. Fővárosuk Kajraván (arabul القيروان) volt.
A család egy ága Granadát kormányozta 1090-ig. Szintén e dinasztiából ágazott ki a mai Algéria területét a 10. század elejétől a 12. század közepéig uraló Hammádida-dinasztia.
A Zíridák majdnem két évszázadon keresztül a szintén tunéziai eredetű, a mai Kairóban uralkodó Fátimida kalifák hűbéresei voltak. Saraf ad-Davla al-Muizz ibn Badisz Zírida emír 1048-ban szakadt el a síita Fátimidáktól és áttért a szunnita iszlám hitre. A Fátimidák bosszúból beduin törzseket küldtek a Zírida állam ellen, amely a pusztító támadások következtében hanyatlani kezdett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történetük
[szerkesztés] A kezdetek
A dinasztia a kis kabiliai Kutama törzsből származott, amely az egyik legnagyobb maghrebi berber törzsszövetséghez, a Sanhadzsához tartozott.
A törzsszövetség a 10. században már az ekkor még Ifríkijában székelő Fátimidák vazallusa volt és ebben a minőségében Zírí ibn Manad vezetésével (akit a Zírida-dinasztia megalapítójának is tartanak) leverte Abú Jazíd háridzsita felkelését (943-947. A Fátimidák a középső Magreb kormányzójának nevezték ki Zírít, aki Asirban, a mai Algírtól délkeletre alakított ki székhelyet magának.
[szerkesztés] A Fátimidák elköltöznek
Amikor 972-ben a Fátimidák Egyiptomba helyezték át a maguk székhelyét, Zírí fiát, Buluggin ibn Zírít nevezték ki Ifríkija alkirályának.
A Zírida uralkodó dinasztia története tulajdonképpen ekkor kezdődött, és mindjárt területi veszteségekkel. Mivel a Fátimidák a flottát is magukkal vitték, ez felbátorította a Szicíliát kormányzó Kalbida családot az elszakadásra. Később Buluggin fia, Hammád ibn Buluggin vezetésével a mai Algéria területe is elszakadt.
A Zíridák viszonya hűbéruraikkal nem mindig volt felhőtlen. 1016-ban példáaul az ifríkijai zavargásokban többezer síitát öltek meg, a Fátimidák pedig támogatták Tripolitánia elszakadását a Zírida államtól.
[szerkesztés] Szakítás és hanyatlás
A szakítás 1045-ben következett be, és egyúttal a Zírida állam hanyatlásának kezdetét is jelentette. al-Muizz bin Bádísz a bagdadi Abbászidákat ismerte el a muszlimok kalifájának a Fátimidák helyett és 1048-ban kikiáltotta országa függetlenségét a Fátimidáktól.
A Fátimidák erre feltüzelték a Banú Hilál és Banú Szulajm beduin arab törzseket, hogy támadják meg a lázadó Zíridákat. A Zíridákat elhagyták berber szövetségeseik, nagy vereséget szenvedtek és földjüket felprédálták a beduinok. Az anarchia elpusztította a terület korábban virágzó mezőgazdaságát és a földközi-tengeri kikötővárosok nyertek nagyobb fontosságot, mint kereskedelmi központok és mint a keresztény hajókat fosztogató kalózok bázisai.
1057-ben a Zíridák elvesztették Kajravánt is, és uralmuk ezután egy tengerparti sávra szorult vissza, Mahdía központtal. Korábbi országuk területén számos beduin emírség alakult ki. 1146 és 1148 közt aztán a szicíliai normannok sorra elfogalták a Zíridák megmaradt tengerparti városait. 1152-ben a szintén berber eredetű Almohádok végleg véget vetettek a Zírida-dinasztia történetének.
[szerkesztés] Tunéziai Zírida uralkodók
- Abul-Futuh Szaif ad-Davla Buluggin ibn Zírí (973-983)
- Abul-Fat al-Manszur ibn Buluggin (983-995)
- Abu Katada Naszir ad-Davla Badisz ibn Manszur (995-1015)
- Saraf ad-Davla al-Muizz ibn Badisz (1015-1062)
- Abu Tahir Tamim ibn al-Muizz (1062-1108); a kutba szövegét is megváltoztatta 1087-ben, hogy az Abbászida kalifára utaljon, ezzel bevégezve a Fátimidáktól való elszakadás folyamatát
- Jahja ibn Tamim (1108-1131)
- Ali ibn Jahja (1115-1121)
- Abul-Haszan al-Haszan ibn Ali (1121-1148)
