Hammádida-dinasztia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
A Hammádida-dinasztia berber eredetű uralkodócsalád, a Zírída-dinasztia egy ága, amely a 11. század eleje és a 12. század közepe között uralkodott egy észak-afrikai területen, ami nagyjából a mai Algériának felel meg.
A Hammádidák fővárosa kezdetben Beni Hammád volt (ma világörökségi helyszín), majd a Banú Hilál törzs támadásai miatt 1090-ben Bedzsajába tetták át a székhelyüket. A dinasztiát a Banú Hilál törzsek támadásai gyengítették meg, miután Zírída rokonaik a 11. század közepén kikiáltották függetlenségüket a mai Kairóból uralkodó Fátimidáktól és azok fellázították az arab törzseket.
A Hammádidák még a Zírídák előtt fellázadtak a Fátimidák uralma ellen, visszautasították az iszmáilita síita doktrínát, visszatérve a málikita szunnita iszlám málikita értelmezéséhez. A bagdadi Abbászida uralkodókat ismerték el a muszlimok kalifájának. A Hammádida uralomnak végül a magrebi Almohádok terjeszkedése adta meg a kegyelemdöfést.
[szerkesztés] Hammádida Uralkodók
- Hammád ibn Buluggín, 1008-1028
- al-Káid ibn Hammád, 1028-1045
- Muhszin ibn Káid, 1045-1046
- Buluggín ibn Muhammad ibn Hammád, 1046-1062
- an-Nászir ibn Alnász ibn Hammád, 1062-1088
- al-Manszúr ibn an-Nászir, 1088-1105
- Bádísz ibn al-Manszúr, 1105
- Abd al-Azíz ibn al-Manszúr, 1105-1121
- Jahjá ibn Abd al-Azíz, 1121-1152