Wangari Maathai
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Wangari Muta Maathai (Nyeri, Kenya, 1940. április 1.) kenyai környezetvédő és politikus. 2004-ben Nobel-békedíjat kapott „a fenntartható fejlődéshez, demokráciához és békéhez való hozzájárulása” miatt. Ő volt az első afrikai nő, aki megkapta a díjat. Dr. Maathai egyúttal választott parlamenti képviselő és 2003. január – 2005. november között környezetvédelmi és természeti erőforrás miniszterhelyettes volt Mwai Kibaki kormányában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tanulmányai
Miután Kenyában elvégezte az iskolát, Maathai biológiát tanult az Egyesült Államokban és Németországban. Visszatérve Nairobiba, az ottani egyetemen ő volt az első afrikai nő, aki PhD címet szerzett állatorvosi szakon. 1971-ben az állatorvosi anatómia professzora lett, majd a kar dékánja.
[szerkesztés] Aktivista és politikus
1977-ben Maathai megalapította a Zöld Öv Mozgalmat, egy demokratikus, környezetvédő, nem-kormányzati szervezetet, amely azóta több mint 30 millió fát ültetett szerte az országban, hogy megelőzzék a talaj erózióját. Innen kapta a „Fák Asszonya” nevet. Azóta egyre tevékenyebb környezetvédelmi és női jogi kérdésekben.
Maathai volt az előző elnöke a a Kenyai Nők Nemzeti Tanácsának (Maendeleo Ya Wanawake). Az 1980-as években a férje elvált tőle, mondván, hogy túl erős egyéniség és nem tudja irányítani. A válóperes bíróság egyetértett a férjjel.
Daniel Arap Moi elnöksége alatt többször ült börtönben és erősen támadták amiatt, hogy többpárti választásokat követelt, valamint a korrupt politika és a törzsi politika felszámolását. 1989-ben Maathai majdnem teljesen egyedül megmentette nairobi Uhuru Parkot azzal, hogy leállíttatta a Moi üzlettársainak az építkezését.
2002-ben Maathait képviselővé választották. 2003-tól ő volt a miniszterhelyettes a Környezet, Természeti Erőforrások és Vadvilág Minisztériumában. 2003-ban megalapította Kenyai Mazingira Zöld Pártot.
2005-ben, a második kenyai többpárti választáson indult az elnökségért, de a pártja visszavonta a jelölést. 2005 márciusában őt választották az Afrikai Unió Gazdasági, Szociális és Kulturális Tanácsának első elnökévé.
2006-ban egyike volt a nyolc zászlóvivőnek a téli olimpia nyitó ünnepségén.
2007-ben a The 11th Hour című filmben szerepelt, melyben a globális felmelegedési válságról beszélt.
[szerkesztés] Nobel-békedíj
„Maathai bátran fellépett a korábbi kenyai elnyomó rendszer ellen” – így jelentette be a norvég Nobel Békedíj Bizottság a 2004-es díj odaítélését. „Az akcióinak egyedülálló formája hozzájárult ahhoz, hogy felhívja a figyelmet a politikai elnyomásra nemzeti és nemzetközi téren. Sokak számára ő adott ihletet a demokratikus jogokért való küzdelemben és különösen a nőket bátorította, hogy javítsanak helyzetükön.”
[szerkesztés] Kritikák
Maathai szenzációt kavart a médiakommentátorok körében, amikor a Nobel-díj odaítélését követő sajtókonferencián úgy nyilatkozott, hogy a HIV-vírus a biológiai kutatások terméke, amelyet meg nem nevezett nyugati tudósok biológiai fegyverként szabadon engedtek Afrikában, hogy „megbüntessék a feketéket”. Ezt az AIDS-el kapcsolatos összeesküvés-elméletet csak kevesen támogatják.
Maathai utóbb tiszázta pozícióját, az alábbiakat mondva:
- Nem tudom, hogy ki teremtette az AIDS-et és nem tudom, hogy ez biológiai fegyver vagy sem. De tudom, hogy az ilyen dolgok nem a Holdból jönnek. Mindig úgy gondoltam, hogy fontos elmondani az embereknek az igazságot, de azt gyanítom, hogy van olyan igazság, amelyet nem kell nagyon hangoztatni.
- Én az AIDS-ről beszélek. Biztos vagyok benne, hogy az emberek tudják, honnan jött. És eléggé biztos vagyok benne, hogy nem a majmoktól jött. Miért nem lehet minket arra bátorítani, hogy tegyük fel magunknak ezeket a kérdéseket?
a TIME Europe magazin 2004. október 18-i kiadásában
[szerkesztés] Forrás
- Ez a szócikk a(z) Wangari Maathai című Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.