Vyšehrad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nem tévesztendő össze a(z) Višegrad című lappal.

Nem tévesztendő össze a(z) Visegrád című lappal.

Világörökség

m·v·sz

Prága történelmi belvárosa

Prága a Klmentinumról fotózva

Adatok

Ország

Csehország

Típus

Kulturális helyszín

Kritériumok

{{{kritériumok}}}

Felvétel éve

1992

Vyšehrad a Moldva felől

Vyšehrad Prága egyik történelmi, az Újvárostól délre, a Moldva partján elhelyezkedő városrésze. A Prágával 1883-ban egyesülő negyed területe 36,26 hektár, lakóinak száma 2001-ben 1731 fő volt.

A folyó felé meredeken leszakadó 42 méter magas dombon a legfontosabb és legismertebb építmény a vár, melynek alapítása a 9-10. századra vezethető vissza, egyes vélemények a mai Prágát alkotó városrészek közül a legrégebben alapítottnak tekintik. A fokozatosan kiépülő vár a Přemysl-dinasztia alatt királyi székhelyként is szolgált. A Hradzsin kiépültével azonban fokozatosan vesztett jelentőségéből, és IV. Károly alatt véglegesen elvesztette kiemelt rangját.

A 14. században a terület a husziták birtokába került ideiglenesen. A romló állapotú váron a 17. században kezdtek nagyszabású átalakításokat: a harmincéves háború után a Habsburgok kiképzőközpontot hoztak létre az osztrák hadsereg számára.

Ma a negyed a cseh fővárosba látogató turisták kedvelt célpontja, elsősorban a dombot uraló, XIX. században épített neogót stílusú Szent Péter és Pál templom, valamint a mellette fekvő sírkert miatt, ahol többek között Antonín Dvořák, Alfons Mucha, Bedřich Smetana és Jan Neruda is nyugszik. A területet 1962-ben nemzeti történelmi hellyé nyílvánították.

[szerkesztés] Források

Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.)
Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp.)