Vitézsas
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Polemaetus bellicosus (Daudin, 1800) |
|||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Egyéb név | |||||||||||||||||||
| Aquila morphnoides | |||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
A vitézsas (Polemaetus bellicosus) a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába a Polemaetus nemhez tartozó egyetlen faj.
- Egyes rendszertani munkák a sólymokat és az egyéb nappali ragadozó madarakat két külön rendnek tekintik, ebben az esetben ez a faj a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe tartozik.
- Más munkák szerint valamennyi sólyom és vágómadár, és így ez a faj is, a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Afrika nagy részén honos, a Szaharától délre. Nyílt térségek lakója.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 80-83 centiméter, szárnyfesztávolsága 190-260 centiméter, testtömege 5200 gramm, a tojó nagyobb, mint a hím. Fején kis bóbitát visel. Erős, horgas tépőcsőre van. Tollas, erős csűdje és hasi része fehér, sötétebb pettyekkel. Feje, nyaka, melle, háta és szárnyai szürkésfeketék.
[szerkesztés] Életmódja
Kisemlősökkel, nyulakkal, majmokkal, kisebb antilopokkal táplálkozik. Levegőben őrjáratozik, vagy egy fa tetejéről lesi a prédáját. Ha észrevesz valamilyen zsákmányt, ferde szögben, nagy sebességel támadja meg.
[szerkesztés] Szaporodása
Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 45 napig kotlik. A kikelt fiókákat még 100 napig gondozza.
