Vasvári Pál
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 5.) történész, filozófus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Családja, származása
Vasvári Pál őseiről, a Fejér családról kevés adat maradt fenn. A borsodi területeken nevük a hajdúkhoz kötődik, akiket Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége telepített be a XVII. században. A hajdúk hadnagya volt Fejér Márton.
Nagyapja, Fejér János felszabadított jobbágy volt. 1746-ban született Gelsén. Papi tanulmányokat folytatott, s Bacsinszky András munkácsi görög katolikus püspök szentelte fel 1774-ben. Ezt követően 1781-ig Mándokon, 1795-ig Palágyon, majd 1814-ig szülőfalujában, Gelsén volt parókus. Nyugdíjas éveit lányánál, Sáránál, valamint férjénél, Zékány Bazil (László) penészleki parókusnál töltötte. Feleségül Kőmíves Rozáliát vette. Több gyermekük született, de közülük csak hárman folytatták apjuk mesterségét: János, György és Pál. János egyik fia (szintén János) 1829 és 1879 között Nyírcsászári parókusa volt. Fejér Pál – Vasvári édesapja – 1786. január 25-én született Palágyon. Pesten és Ungváron hallgatott teológiát, 1813. december 12-én szentelte pappá Bradács Mihály munkácsi segédpüspök, majd egy évig apja mellé, Gelsére osztották be kisegítő lelkésznek. 1814-től 1821-ig Dámócon parókus, 1821-től 1827-ig pedig Bűdön volt adminisztrátor, mivel a falu kegyura, Dogály János nem engedte parókusi kinevezését, mert mást szeretett volna parókusnak. 1827-től 1836-ig Böszörményben, illetve 1836-tól 1851-ig Nyírvasváriban tevékenykedett, ahol egyben iskolaigazgató és a nyírségi kerület gyóntatója is volt. Feleségül vette Méhey Erzsébetet, akitől öt gyermeke született: Ágoston, János, Emánuel, Elek és Pál. Közülük Emánuel pap, Elek pedig jogász lett
[szerkesztés] Élete
Édesapja, Fejér Pál görög katolikus pap volt. Vasvári tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban kezdte meg. 1843-ban beiratkozott a pesti egyetemre, ahol bölcsészet szakon történelmet és természettant hallgatott, de idővel Horvát István hatása miatt teljesen a történelemnek szentelte magát. Mint egyetemi hallgató, vezérszerepet vitt az ifjúság körében. 1847-ben, a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetbe került tanárnak. Az 1848. márciusi események során Vasvári is ott volt a vezetők között. A 12 pont megalkotásában majd a népgyűlés elé terjesztésében főszerepet vállalt. A március 16-án a megalakult közcsendbizottmány tagja, a március 18-án a petíciót vivő küldöttségben szintén ott volt. Az április 11-én megérkező minisztereket ő üdvözölte, majd mint titkár nyert alkalmazást a pénzügyminiszter mellett.
Kossuth Lajos többször használta polgári futárként a horvát invázió alatt. 1849 elején Bihar, Szatmár és Szabolcs megyékben szabadcsapatot verbuvált, s annak vezére lett. Mint katona azonban nem volt ügyes, nem bírta a fáradalmakat. Erdélyben harcolt, mint őrnagy. Fântânele mellett a gyalui havason az Avram Iancu vezette román csapatok megölték, halála pontos dátumát illetően mind a mai napig eltérőek a vélemények.
[szerkesztés] Munkái
Ifjabb éveiben Sali Bánk álnév alatt elbeszéléseket írt a szépirodalmi lapokba; czikkei a Társalkodóban (1846. 97. sz. Szóemelés a Horvát-gyűjtemény ügyében); az Életképekben (VI. 1846. Bús napok, Óriási terv Zsigmond király korából, Michelet és a német tudományos rendszer, VIII–X. 1847–48. Árpádi Andor, Irányeszmék, A márcziusi ifjúság, Irányeszmék az első franczia forradalomból, Irányrajzok: 1. Az ember és tényei. 2. Mysticus); a Pesti Divatlapban (1846. 30., 31. sz. II. Endre király halála, 1847. 12. sz. Omode Máté, árnyrajz a magyar nádornak életéből, 1848. 16., 17. sz. Az emberi műveltség vázlata); a Honleányok Könyvében (1847. Szentgyörgyi Czeczilia, Eseménypontok a világtörténet köréből. I. A barátság gyönyörű példája, II. Amarilla); a Losonczi Phönixben (I. 1851. Nemzetmozgalom Hunyadi Mátyás királylyá választásakor és az 1458-ki hongyűlés); a Történeti Lapokban (1875. 9. sz. Kiáltványa, Nagyvárad 1849. február 12.); a Magyarországban (1895. 352. s. Naplójából).
Könyv alakban megjelent művei:
1. Végszó Tettes Ns. Horvát István kir. egyetemi tanár sírjánál. 1846. június 15. Pest, (Fejér Pál).
2. Történeti Névtár. Hazánkban szerepelt nevezetes férfiak és hölgyek élet- és jellemrajzai; vezéreszmék, emlékszavak, népregék és korképekkel földerítve. I. folyam. Pest, 1847. Csák Máté kőnyomatos arcképével.
