Vasile Lovinescu
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Vasile Lovinescu (1905-1984) román ezoterikus író, dramaturg és filozófus, Románia spirituális földrajzának avatott ismerője, a Lovinescu íródinasztia tagja, René Guénon barátja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
1905-ben született Fălticeniben, ahol egészen tizenöt éves koráig élt, s ahova öregkorában visszavonult. Apja híres ügyvéd volt, maga Vasile Lovinescu is jogot hallgatott, s 1947-ig jogtanácsosként is dolgozott.
1934-ben lépett kapcsolatba a Kairóból hazatérő René Guénonnal, hogy jobban megismerhesse a tradicionális ezoterikus kutatásokat, 1935-ben elzarándokolt az Athosz hegyén álló ortodox kolostorba, de egy év múlva Guénon hatására felvette az iszlám vallást, s elindult annak szúfi útján. 1937-től már publikált mestere "Études traditionelles" című kiadványában. 1939-ben megismerkedett Fritjhof Shuonnal is. 1958-ban több írótársával létrehozta a Hyperion Testvériséget, mely egészen 1980-ig, Lovinescu visszavonulásáig tartott spirituális összejöveteleket.
[szerkesztés] Jelentősége
Lovinescunak sikerült "egy egyetemes, metafizikai tradíciónak megfelelő módon interpretálni bizonyos helyi, részleges, szorosan egy bizonyos népcsoporthoz kötődő hagyományok fellelhető adalékait, verseket, népballadákat stb. Lovinescu mindemellett természetesen főként univerzális tradicionális témákkal foglalkozott, s számos, kifejezetten európai jelenség felé is érdeklődést és lényegközeli tradicionális értést tanúsított."[1]
Alkímiai naplójának részletei magyarul is megjelentek a Tradíció 1999-es kiadásában.[2]
[szerkesztés] A Lovinescu íróklán
Vasile Lovinescu számos rokona irodalmár, így a híres kritikus Eugen Lovinescu, valamint Monica Lovinescu és Alexandrina Lovinescu.
[szerkesztés] Művei
Al patrulea hagialîc, Cartea Românească, Bucureşti, 1981; Ediţia a II-a Editura Rosmarin, Bucureşti, 1996
Creanga şi Creanga de Aur, Cartea Românească, 1989; ediţia a II-a integrală, Editura Rosmarin, Bucureşti, 1996
Monarhul ascuns, Institutul European Iaşi, 1992; ediţia a II-a, Institutul European Iasi, 1999
Incantaţia sîngelui, Institutul European Iaşi, 1993; editia a II-a, Institutul European Iasi, 1999
Mitul sfîşiat, Institutul European Iaşi, 1993; ediţia a II-a, Institutul European Iaşi, 1999
Interpretarea esoterică a unor basme şi balade populare româneşti, Cartea Românească, Bucureşti, 1994; ediţia a II-a, Cartea Românească, Bucureşti, 2000
Jurnal Alchimic, Institutul European Iasi, 1994; ediţia a II-a, Institutul European Iaşi, 1999
Steaua fără nume, Editura Rosmarin, Bucureşti, 1994
Dacia hiperboreană, Editura Rosmarin, Bucureşti, 1994; ediţia a II-a, Editura Rosmarin, Bucureşti, 1996
Scrisori crepusculare, Editura Rosmarin, Bucureşti, 1995
Însemnări iniţiatice, Editura Rosmarin, Bucureşti, 1997
O icoană creştină pe Columna Traiana, Cartea Românească, Bucureşti, 1996
Meditaţii, simboluri, rituri, Editura Rosmarin, Bucureşti, 1997[3]