Várong

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46.52521° k. h. 18.04646°

Várong
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Kistérség	Dombóvári
Rang	község
Irányítószám	7214
Körzethívószám	74
Népesség
Népesség	197 (2001)
Népsűrűség	29,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Várong
é. sz. 46.52521° k. h. 18.04646°

Várong község Tolna megyében, a Dombóvári kistérségben. A falu lakóinak száma (2001-es adatok alapján) 248 fő, de volt a század elején még 500 is. A háztartások száma 102 lakás. A flau lakosságának 89%-a magyar, 10% roma, 1% sváb származású. A nyugdíjasok száma 55 fő, 30% csecsemő, óvódás. 10% munkanélküli, csupán 20% az aktív kereső. Az óvodás gyerkek Lápafőre jártak, egészen 2007 tavaszáig, amikor is az intézmény bezárt, a gyermekhiány miatt, az oda járó ovisokat pedig Szakcsra vitték át. Az általános iskolások szintén Szakcsra járnak át. Várongon 100%-ban szilárd útburkolat van, az állapotuk elfogadható, azonban lehetne javítani. A tömegközlekedés viszont gyér. Kizárólag busz jár, de az is csak ritkán.

[szerkesztés] Fekvése

Tolna megye északnyugati szegélyén. Festői szépségű helyen fekszik a település. Erdők veszik körül, számos madárfaj és vad él a környéken. Tiszta a levegő és sok kirándulásra alkalmas hely található. Várong zsáktelepülés, hátránya, hogy nehezen közelíthető meg, azonban az elmúlt években elkészült a Lápafőt Dombóvárral összekötő út felújítása, ami jóval lerövidíti a Várongra való eljutás menetidejét. A településen magas a zöldterületek aránya. Közterületeire a parkosítás, fásítás jellemző.

[szerkesztés] Története

Várong határának egy része a két háború között megtartott Hunyadi-birtokok parcellázása következtében átnyúlt Somogyba is. A XVIII. század elejétől ismert olyan adat is, amely a falut Somogy megyébe helyezi. Tájéka szervesen kapcsolódik a külső somogyi dombvidékhez, amely épp e körnéyéken éri el egyik legmagasabb potnját. A falu ezen dombok déli oldalán, Törökoppánytól minetgy 5 km-re, délre helyezkedik el. A hajdani Körtvélyesi patak nyugati dombhajlatán. A Várong körüli tlelpülések valamikor mezővárosok volta: Szakcs, Tamási, Somogyszil a századfordulóig fontos céhes iparral és kereskedelemmel rendelkeztek. A község Szent István korában fordul elő előeször írott formában. I. István király korában egyébként - mint az Györffy György is említi - a királyi testőrség lakhelye volt. Erre utal a falu neve is, mely Voering skandináv szót rejti magában, amely későbbi orosz változatban varég formában jeleik meg, jelentése zsoldoskatona, testőr. A falu nevét említi az 1138-ban keletkezett dömösi adománylevél is, amelyben II. Béla és Álmos herceg Várongról harangzókat adományoott a dömösi apátságnak. Az 1563-1631-ig megmaradt török adóösszeírások adataiból kiderül, hogy a falu folyamotsan lakott maradt, s lakóinak száma a környező településekhez képest sem volt alacsony. Az feljegyzésekben rendszeresen 15-18 ház szerepel. Mutatja a falu jelentőségét az is, hogy az 1643. évi missziós jelentés, amelyet a török terülteken tevékenykedő papok készítettek, Várongot plébániaközpontként vették számba, melyhez Marosd és Szil is tartozott. Ideiglenes elnéptelendése inkább a kuruc harcok idején történt. A falu területének a határai is ebben az időben zsugorodtak össze, mert szakcsi tanúk vallomásaiból is kiderült, hogy a két falu valaha határos volt, de a lápafőiek erőszakkal elfoglalták a földterület nagy részét. 1734. május 31. sorsdöntő nap volt Várong életében, ugyanis ezen a napon adta ki Keresztesi János göllei plébános, azt a szálló levelet, aminek hatására újraindult az élet Várongon. Ezután kerülhetett sor az irtásokra, a falu lakói viszonlyag kedvező helyzetben éltek. Ezt mutatja az 1744-ből egy bizottság jelentése is, amelyik a települési szerződésüket is megtekintette. Az irtásokat és a határ megtisztításának, a mezőgazdaság kialakításának nehéz munkáját a várongiak 1734 és 1767 között végezték el. Ebben az időszakban alakult ki a két nyomásos gazdálkodási rendszer is. A lakossága már ekkor katolikus volt, anyagi erejét is mutatta, hogy 1752-1759-ig felépítették a barokk stílusú templomot.