Vágáshuta
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Vágáshuta | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Sátoraljaújhelyi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 3992 |
| Körzethívószám | 47 |
| Népesség | |
| Népesség | 114 (2001) |
| Népsűrűség | 57,00 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,00 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Vágáshuta
|
|
Vágáshuta község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település Budapesttől 275 km távolságra fekszik, ebből 180 km az M3-as autósztráda már Miskolcig megépült szakasza. A községtől a legközelebbi nemzetközi repülőtér (Kassa, Szlovákia) 45 km távolságra, míg a legközelebbi belföldi, kis utasszállító gépek fogadására is alkalmas sportrepülőtér (Sárospatakon) 32 km távolságra található. Vasúton Budapestről Miskolcon és Szerencsen át Sátoraljaújhelyig közelíthető meg (Euro- és Inter-City vonatokkal is), ahonnan menetrendszerű autóbuszokkal lehet közvetlenül a faluba eljutni. Sátoraljaújhely után a határ elötti elágazásnál balra kell fordulni Hollóháza irányába és Pálházá elött közvetlenül szintén balra kell venni az irányt Kovácsvágásnak és falu után pár kilométerre meg is érkeztünk Vágáshutára.
[szerkesztés] Története
A történelmi Abaúj vármegye egykori határán, a festői szépségű Kovácsvágási-völgy végében, a zempléni hegyek által körülövezve fekszik a vadregényes Vágáshuta. A települést korábbi szénégető és hamuzsír-készítő telepek helyén, a Préda-hegy aljában, a XVIII. század végén Árva vármegyéből áttelepült üvegfúvó és -olvasztó szlovák (tót) iparosok alapították. Első említése (Huta Vagasiensis Prédahegy) az oklevelekben 1794-ből származik, amikor is a Gróf Károlyi uradalomtól Behinya Vencel vette bérbe üveghuta (üvegcsűr) működtetése céljából. (Minden bizonnyal az első “hutásmester” leszármazottai lehetnek a faluban ma is szép számmal élő Behina vezetéknevű emberek). A házakat -a mesterét kőből, a legényekét fából- az irtások helyén, völgyekben, vagy dombtetőkre építették és szalmával fedték be. Az üveghuta a nagy szállítási távolságok és a sok versenytárs miatt kevés jövedelmet adott működtetőinek és 1815-ben már használaton kívüli, omladozó építményként írják le. A férfiak ezután hátaló ablakosként, majd vándorló drótostótként keresték kenyerüket, néhányan pedig a közelben található, jól megmunkálható fehér mészkő bányászatával és faragásával foglalkoztak.Az asszonyok és a gyermekek az állattartás mellett a környező tölgyeseknek a Kárpát-medence talán legváltozatosabb és leggazdagabb gombavilágát rejtő rengetegét keresték fel évszakról évszakra, begyűjtve egyben a lekvár- és pálinkafőzéshez szükséges erdei gyümölcsöket: a somot, az áfonyát, a szedret és a kökényt is.
Az 1844-ig Prédahegyi-hutának, később pedig Kovácsvágás-hutának hívott település 1898-ban kapta jelenlegi nevét. Ma legfőbb nevezetessége a hegyvidéken egyedülálló módon kialakult, tanyabokor jellegű településszerkezete. Központi része a Völgy (Dolina), amelyet a meredek domboldalakra és a dombtetőkre épült Kispart és Nagypart övez. Utóbbi a Dolináról egy csaknem 2 km hosszú, végig erdőben vezető szerpentinúton közelíthető meg! De távolabbi lakótelepek is voltak a Konca és Rákos dűlőkön, valamint a magaslati fekvésű Hársbércen és Hármashegyen. A domborzatilag rendkívül tagolt terület, a házak és telepek szétszórtsága, a romantikus környezet és a csaknem mindenhonnan páratlan élményt nyújtó panoráma jelenti a település legfőbb vonzerejét, amelyet csak erősít a helybéliek hagyományos vendégszeretete.
[szerkesztés] Nevezetességei
A buszforduló közelében áll a korabeli eszközöket és bútorokat bemutató tájház. Közös összefogással, valamint állami segítséggel sikerült rekonstruálni az üveghutát, amely a maga nemében páratlan módon mutatja be ennek a népi kismesterségnek az eszközeit és termékeit. Az oktatási házban a Sárospataki Rákóczi Múzeum régi -köztük Vágáshután készült- üvegtárgyakat bemutató állandó kiállítása tekinthető meg. A település szabadtéri színpadán fogadja évről évre a Nemzetiségi Dalostalálkozó számos fellépő csoportját a Vágáshutai Szlovák Énekkar. Van a falunak egy igazi küllönlegessége is, még pedig a Flying Furik Team nevezetű közszeretetnek örvendő baráti társaság, mely évente többször is a faluba látogat. Ilyenkor megpezsdül az élet a faluban és az amúgy is vidám helyi lakosok még vidámabbak lesznek.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
