Toldi Miklós
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Toldi Miklós 14. századi bihari birtokos nemes, alakját mint legendásan erős vitézemberét őrizte meg a néphagyomány.
Arany János róla mintázza a Toldi című nagysikerű művét.
[szerkesztés] Élete
Személyét sokáig fiktívnek tartották, mivel életéről kevés adat maradt fent. Oklevelekből kimutatták, hogy valóban élt Toldi György és Toldi Miklós Károly Róbert és I. Lajos korában. 1354-ben mint pozsony vármegyei alispánt és várnagyot, 1383-ban és 1385-ben mint Szabolcs vármegye főispánját említik. Zsoldosvezérként vett részt Nagy Lajos király itáliai hadjárataiban. 1359-ben ura megbízásából Firenzéből két oroszlánkölyköt kellett elhoznia. El kellett menekülnie otthonról, mert megölte György egyik vitézét.
[szerkesztés] Emlékezete
Legkorábbi és legrészletesebb forrása Ilosvai Selymes Péter széphistóriája: Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história (Debrecen, 1574). A néphagyományban Toldi Miklós alakja Nógrád és Bihar megyében maradt fenn legtovább, hangsúlyozzák hatalmas testi erejét, de életét Mátyás király korába helyezik.
Toldi Miklósról szóló legismertebb alkotás Arany János Toldi-trilógiája (Toldi, Toldi szerelme, Toldi estéje). Megírásában az is motiválta a költőt, hogy a szülőfaluja, azaz Nagyszalonta mellett található Csonka-torony a hagyomány szerint a Toldi családé volt.
Fadrusz János szobrászművész 1903-ban készítette el Toldi Miklós a farkasokkal című szobrát.