Tobzoskák
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
A tobzoskák vagy tobzoskaalakúak (Pholidota) Afrikában és a Távol-Keleten élő pikkelyes emlősök rendje. A rend egyetlen családból és egyetlen nemből áll, amely nyolc fajt számlál. Régebben a vendégízületesekkel sorolták őket egy rendbe, de a genetika arra mutat, hogy a ragadozók közelebbi rokonaik.
Az emlősök között egyedülálló a testüket borító szarupikkely, mely védekezésül szolgál. Veszélyt észlelve a tatukhoz hasonlóan összegömbölyödnek, és pikkelyeik biztonságában vészelik át a fenyegetést. A pikkelyek ráadásul borotvaélesek. Az újszülött tobzoska pikkelye puha, csak később nyeri el végleges keménységét.
Hihetetlenül erős mellső lábait ásásra használja. Mellső lábain a karmok oly hosszúak, hogy képtelen rajtuk járni, így görnyedten a hátsó lábain lépked.
Némelyik faj földhöz kötött, némelyik a fákon él. Két faj még fogófarokkal is rendelkezik. Foguk nincs, viszont mint minden hangyákon élő emlősnek, hosszú, erős nyelvük van.
A nőstény 4-5 hónapig vemhes, és tipikusan egy utódot szül.
[szerkesztés] Rendszerezés
A tobzoskaalakúak rendjébe egyedül a tobzoskafélék (Manidae) családja tartozik, amely az alábbi nemet, alnemeket és fajokat foglalja magában:
Tobzoskafélék (Manidae) – 1 nem
- Manis (Linnaeus, 1758) – 8 faj
- Manis alnem, 2 faj
- Bengáli tobzoska (Manis pentadactyla)
- Jávai tobzoska más néven Ceyloni tobzoska (Manis crassicaudata)
- Paramanis alnem, 2 faj
- Hátsó-indiai tobzoska (Manis javanica)
- Palawani tobzoska (Manis culionensis) – nemrég különítették el molekuláris különbségei miatt a hátsó-indiai tobzoskától
- Phataginus alnem, 1 faj
- Fehérhasú tobzoska (Manis tricuspis)
- Uromanis alnem, 1 faj
- Hosszúfarkú tobzoska (Manis tetradactyla)
- Smutsia alnem, 2 faj
- Óriás tobzoska (Manis gigantea)
- Tömpefarkú tobzoska (Manis temminckii)
- Manis alnem, 2 faj
