Tinnye
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Tinnye | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Közép-Magyarország | |
| Megye | Pest | |
| Kistérség | Pilisvörösvári | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 2086 | |
| Körzethívószám | 26 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 1382 (2001) | |
| Népsűrűség | 85,84 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 16,10 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Tinnye
|
||
Tinnye község Pest megyében, a Pilisvörösvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Pilis-hegység, a Budai-hegység és a Gerecse között, a Körtvélyes (Békás) patak völgyében, Budapesttől 35 km-re található.
[szerkesztés] Története
Tinnye és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Területén római, honfoglaláskori, Árpádkori és török időkből származó leleteket találtak.
Első okleveles említése: 1274-ben, ekkor Tinnyei Miklós birtoka.
A tatárdúlás után a település DK-i részén lévő hegycsúcson az Aynard lovagok vára állot,rövid ideig.
A Páskom nevű részen földvár-maradványok találhatók, valószínűleg az Árpádkorból.
1300 után a község egy ideig lakatlan, majd 1346-ban Iwandorf János és Zudor Péter birtoka.
1319 előtt – az akkor lakatlan területet – a király Hontpázmány nb. Kázmérnak és Andrásnak adta.
1319 után Moys nándor Tinnyét Vendel és fia budai várnagyoknak zálogosította el.
1361-ben Magyar Pál nejének Margitnak tulajdona,templomát a régi írások már ekkor említik.
1369-ben az óbudai apácák birtoka.
1541-ben a törökök kezére került, település a török idők alatt sem néptelenedett el, lakott hely maradt, s az apácák is fenntartották itteni tulajdonjogukat, de mellettük birtokosa volt a településnek a Hagymássy, majd az Eölbey család is.
1715-ben Tinnyén 23 adózott porta van, a lakosság létszáma azonban folyamatosan emelkedett.
1825-ben már 1364 lakost számláltak a településen.
1843 és 1846 között itt lakott Kossuth Lajos, akinek a szomszédos Úny községben kisebb birtoka volt. Házát, mely egyben műemlék is, emlékoszlop jelöli. A hagyomány szerint a községből kivezető út szederfasorait is ő ültette.
A Piliscsaba felé vezető műút mentén Török-várnak nevezett, ismeretlen eredetű földhányás található, alatta Török-kútnak nevezett, jóvízű forrás, távolabb pedig a Garancsi tó látható.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom műemlék. 1797-ben épült,későbarokk stílusban, homlokzattoronnyal. Tornyát ívelt sisak fedi. Főoltárán Szent Annát és a gyermek Jézust ábrázoló oltárkép látható; védett kegykép.
- Református temploma románkori, műemlék épület. Mai formáját többszöri átépítés után nyerte el. 2000-ben újították fel.
- A Piliscsaba felé vezető út mellett található a Garancsi tó, mely természetvédelmi terület. Környéke és a horgásztó kedvelt kirándulóhely. Itt forgatták az Üvegtigris című filmet.
