Thomson-gazella
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: mérsékelten veszélyeztetett (védelemfüggő)
|
|||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Gazella thomsonii (Günther, 1884) |
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
A Thomson-gazella (Gazella thomsonii) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjához tartozó faj.
Nevét a skót Afrika-kutató, Joseph Thomson után kapta.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A Thomson-gazella Szudán, Kenya és Tanzánia szárazabb vidékein nagy számban él a Laikipia-fennsíktól Maszáj-földig.
[szerkesztés] Alfajai
Nem minden kutató véleménye egyezik meg abban, hogy vannak e alfajai a Thomson-gazellának. Egyes kutatók szerint az elterjedési terület minden részén élő állat annyira hasonló egymáshoz, hogy nem lehet köztül alfajokat elkülöníteni. Mások szerint a Szudán déli részén élő állatok eléggé különböznek a délebbre élő alakoktól annyire, hogy azokat külön alfajba különítsék el. Szerintük ez az alfaj a Mogolla-gazella (Gazella thomsonii albonotata).
[szerkesztés] Megjelenése
Az állat hossza a fejétől a törzséig 80-110 centiméter, farokhossza 20-25 centiméter, marmagassága 50-60 centiméter. A bika szarvhossza 25-43 centiméter, míg a tehéné 7-15 centiméter. Testtömege 15-30 kilogramm. Szőrzete síma és rövidszálú, a felső részen világosbarna. Pofáján fehér és fekete csík húzódik. Fekete csík húzódik az oldalán is; alsó része és a has fehér. A bunda többi része vörhenyesbarna. A bikának enyhén S-alakban hajlott, vastag, gyűrűs szarvai vannak. A tehén szarvai vékonyak, finomak és nem hajlottak.
[szerkesztés] Életmódja
Az állat társas lény, éber és évszakonként vándorol. A nyílt szavannák lakója, olykor bozótos jellegú területeken is előfordul. A nőstények többnyire állandó összetételű csoportokban élnek. Egy-egy csoport létszáma változó, javarészt az elérhető táplálék mennyisége szabja meg. Többnyire kisebb maximum 60 egyedből álló csoportokban él, de a Serengeti síkság táplálékbő élőhelyein óriási, akár ezres nagyságrendű csapatai is előfordulhatnak. A bikák territoriálisak, elfoglalnak egy adott területet és onnan elűzik az összes többi bikát. A területükön áthaladó valamennyi nőstényt igyekeznek megtemékenyíteni.
A Thomson-gazellák gyakran Grant-gazellák vagy impalák társaságában élnek. A Serengei ökoszisztémájában nagyon fontos szerepet játszanak. A csíkos gnú után a második leggyakoribb patás fajok ott. A ragadozók fontos táplálékai, elsősorban a gepárd kedveli a Thonson-gazellákat. Menekülés közben a kifejlett állatok akár a 60 km/h-s sebességet is elérhetik.
Tápláléka elsősorban fűfélékből áll. A Thomson-gazella 10-15 évig élhet.
[szerkesztés] Szaporodása
A tehén 9, a bika 17 hónapos korában éri el az ivarérettséget. A párzási időszak rendszerint egész éven át tart. A vemhesség 5 hónapig tart, ennek végén általában egy utód jön a világra. Az első héten a borjú a fűben lapulva tölti az idejét. A borjakra sok veszély leselkedik, elsősorban a panyókás sakálok kedvelt zsákmányai, de a nagyobb ragadozó madarak és a sziklapitonok is előszeretettel vadásznak rájuk.
[szerkesztés] Képek
|
|
[szerkesztés] Forrás
- Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bővíthető mappa)
