Tenere
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Tenere vagy Ténéré régió a Szahara sivatag közepének déli részén, óriási homoklapály amely Niger délkeleti területeitől Csád nyugati részéig nyúlik. Területe mintegy 400 ezer négyzetkilométer. Nyugati határa az Aïr hegység, északon az Ahaggar hegység, északnyugaton a Djado fennsík, keleten a Tibesti hegység, délen pedig a Csád-tó medencéje. A sivatag központi része az Erg du Ténéré.
Neve a tuareg nyelvből ered, szó szerint sivatagot jelent (ahogy az arab nyelvből származó Szahara szó is).
A Tenere nagyon forró és nagyon száraz, gyakorlatilag mindenféle növényi élet nélkül. A hőmérséklet nyáron eléri a 42 °C-ot (108 °F), évente mindössze 25 milliméter eső esik. Vizet még más sivatagi vidékekhez képest is nagyon nehéz találni, a kutak egymáshoz viszonyított távolsága a többszáz kilométert is eléri.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Tenere nem volt mindig sivatag. A karbon időszakban tengerfenék volt, később pedig trópusi erdő. Nyugati szegélyénél nagy dinoszaurusz temetőt találtak, amelyet az erózió hozott felszínre. A paleontológusok itt találták meg a krokodilszerű hüllő, a szuperkroknak becézett Sarcosuchus imperator majdnem teljes csontvázát.
[szerkesztés] A Tenere fája
A sivatag egyik nevezetessége a Ténéré fája, amit a világ "legmagányosabb" fájaként ismertek – a legközelebbi másik fa 400 kilométerere van. Sajnos 1973-ban egy teherautó véletlenül kidöntötte, ezért ma már csak egy fémutánzat helyettesíti – a térképeken azonban ma is szerepel.
[szerkesztés] A Tenere fontosabb települései
- Abalagh
- Agadez
- Arlit
- In-Gall
- Tahoua
- Tanout