Tass
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Tass | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Alföld |
Megye | Bács-Kiskun |
Kistérség | Kunszentmiklósi |
Rang | község |
Irányítószám | 6098 |
Körzethívószám | 76 |
Népesség | |
Népesség | 2997 (2002) |
Népsűrűség | 40 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 74,72 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Tass község Bács-Kiskun megye Kunszentmiklósi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az 51-es út mentén fekszik. Itt ér véget a Soroksári Duna-ág. Ennek vízállását egy zsilip szabályozza.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése: 1325 körül: Tas. Nevét vsz. Árpád fejedelem egyik unokájáról kapta, akinek itt lehetett egyik szállása. Területe az Árpád-korban Fejér, majd Solt vármegyéhez tartozott. A XIII. század végén a királyi tárnokok és ételhordók lakhelye volt. A XIV. században a Tassi nemeseké. A török időket átvészelte, az 1690-1695-ös összeírásban kisnemesek lakta nemesi község volt. A XVIII. században több nemesi családnak is részbirtoka. A XIX. században tűzvész, árvíz, kolera pusztította. 1882-ben érte el a vasút. 1925-ben a Kis-Duna torkolatánál vízi erőmű épült, amelyet az 1956-os jégár rombolt le. 1961-ben visszaépült a Kvassay zsilip mellé. Ugyanis itt végződik a Ráckevei (Soroksári) Duna ág.
[szerkesztés] Nevezetességei
Református templom. Benkó Károly tervei alapján 1886-1888 között épült. A torony csúcsán a csillag és a kakas a reformátusok mindkét jelképe látható. Zsilip. A szakemberek szerint az 1850-es évek dunai árvizeinek okozója a gyorsan befagyó Ráckevei (Soroksári)-Duna volt, ezért a két végén elrekesztették a folyamot. Lezárásával, az úszó jég egy irányba terelésével az árvizek nagyjából megszüntek, de a víz elposványosodott, belepte a hínár, a parti községek elvesztették folyami közlekedési lehetőségüket, a halak elpusztultak. Kvassay Jenő (1850-1919) vízimérnök – a sziget alsó és felső csúcsán épített zsiliprendszerrel, amelyen 30 m³ víz zúdul át másodpercenként- a víz áramlásának megindításával a Ráckevei (Soroksári)-Dunát ismét életre keltette. A folyó esése 48 km-en 4,3 méter, a szintkülönbség tette szükségessé a hajók számára a zsilip megépítését 1928-ban.