Tass

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.019° k. h. 19.029°

Tass
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Kistérség	Kunszentmiklósi
Rang	község
Irányítószám	6098
Körzethívószám	76
Népesség
Népesség	2997 (2002)
Népsűrűség	40 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	74,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tass
é. sz. 47.019° k. h. 19.029°

Tass község Bács-Kiskun megye Kunszentmiklósi kistérségében.

[szerkesztés] Fekvése

Az 51-es út mentén fekszik. Itt ér véget a Soroksári Duna-ág. Ennek vízállását egy zsilip szabályozza.

[szerkesztés] Története

Első írásos említése: 1325 körül: Tas. Nevét vsz. Árpád fejedelem egyik unokájáról kapta, akinek itt lehetett egyik szállása. Területe az Árpád-korban Fejér, majd Solt vármegyéhez tartozott. A XIII. század végén a királyi tárnokok és ételhordók lakhelye volt. A XIV. században a Tassi nemeseké. A török időket átvészelte, az 1690-1695-ös összeírásban kisnemesek lakta nemesi község volt. A XVIII. században több nemesi családnak is részbirtoka. A XIX. században tűzvész, árvíz, kolera pusztította. 1882-ben érte el a vasút. 1925-ben a Kis-Duna torkolatánál vízi erőmű épült, amelyet az 1956-os jégár rombolt le. 1961-ben visszaépült a Kvassay zsilip mellé. Ugyanis itt végződik a Ráckevei (Soroksári) Duna ág.

[szerkesztés] Nevezetességei

Református templom. Benkó Károly tervei alapján 1886-1888 között épült. A torony csúcsán a csillag és a kakas a reformátusok mindkét jelképe látható. Zsilip. A szakemberek szerint az 1850-es évek dunai árvizeinek okozója a gyorsan befagyó Ráckevei (Soroksári)-Duna volt, ezért a két végén elrekesztették a folyamot. Lezárásával, az úszó jég egy irányba terelésével az árvizek nagyjából megszüntek, de a víz elposványosodott, belepte a hínár, a parti községek elvesztették folyami közlekedési lehetőségüket, a halak elpusztultak. Kvassay Jenő (1850-1919) vízimérnök – a sziget alsó és felső csúcsán épített zsiliprendszerrel, amelyen 30 m³ víz zúdul át másodpercenként- a víz áramlásának megindításával a Ráckevei (Soroksári)-Dunát ismét életre keltette. A folyó esése 48 km-en 4,3 méter, a szintkülönbség tette szükségessé a hajók számára a zsilip megépítését 1928-ban.