Tao Yuanming

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A szócikkben a keleti névsorrendet, azaz a családnév–keresztnév formát követő nevek találhatók.

Ez a szócikk a kínai nevek pinjin átírását használja.

Chen Hongshou (Csen Hongsu, 1599-1652) festménye Tao Yuanmingről

Tao Yuanming (kínai írással: 陶渊明, magyar népszerű átírással: Tao Jüen-ming, kb. 365-427) híres kínai költő volt. Eredeti neve Tao Qian (陶潜, Tao Csien) A császári névtabu miatt Tao Shenmingnek (陶深明, Tao Sen-ming) vagy Tao Quanmingnek (陶泉明, Tao Csüen-ming) is hívták. Ő maga Wuliu (五柳, Vu-liu, azaz „Öt Fűzfa”) mesterként is emlegette magát.

Tao Yuanming elszegényedett arisztokrata család sarjaként született. Nagyapja, Tao Kan még miniszter volt, és a nyolc korabeli tartomány hadügyeit vezette, Changsha (Csangsa) kormányzóság uraként. Édesapját nyolc éves korában vesztette el, édesanyját – aki egy Keleti Jin-beli (Csin) nemesember, Meng Jia (Meng Csia) leánya volt – pedig 12 évesen.

Tao Yuanming néhány évig kishivatalnoki állásokat töltött be, később lemondott hivataláról és hazatért. Egy híres anekdota szerint azután vonult vissza, hogy egy cenzort küldtek az ellenőrzésére, de ő arra hivatkozva, hogy „nem hajol meg öt mérő rizsnyi fizetésért egy ilyen falusi fickó előtt”, nem fogadta őt. 406-tól, Ji Nandi (Csi Nan-ti) császár uralkodása idejétől a világtól elzárkózva élt. Song Wendi (Szung Ven-ti) császár uralkodása alatt, 427-ben halt meg betegségben. A több mint 20 éves elvonulás volt Tao Yuanming legtermékenyebb költői korszaka.

Tao Yuanmingtől több mint 120 vers, valamint tízegynéhány prózai írás és fu maradt ránk. Többnyire 5 szótagos sorhosszúságú verseinek fő témája a vidéki élet, a szántóföldek és kertek világa, ezért a későbbiekben a „földek és kertek” (tianyuan) költőjének hívták őt. Leghíresebb költeménye az Őszibarack-virágos forrás (Taohuayuan 桃花源), amelyben egy harmonikus, békés, háborútól és zűrzavartól mentes eszményi világot ír le.