Taktabáj
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Taktabáj | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Tokaji |
| Rang | község |
| Irányítószám | 3926 |
| Körzethívószám | 47 |
| Népesség | |
| Népesség | 648 (2001) |
| Népsűrűség | 38,53 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Taktabáj
|
|
Taktabáj község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tokaji kistérségben. Mai elnevezését 1953-ban kapta, addig egyszerűen Báj volt a neve.
A falu eredete az időszámítás előtti időkre nyúlik vissza. Ezt igazolják az 1981-es ásatások leletei, melyek a Tokaji Múzeumban kerültek kiállításra. Anonymus Gesta Hungaroriumában említi, hogy a közeli Tarcalt honfoglalók szállták meg, s magukkal hozták, vagy már itt találták a kabarokat, akikkel együtt védték a hadászatilag fontos Taktaközt.
A községet eredeti nevén 1413-ban említik oklevélben: "Iktassa be Bay-i István diákot a Szabolcs megyei BAY birtok felébe."
1446-ban már BÁJ néven szerepel, a Zombori Cseh család volt itt birtokos, majd 1700-tól a PATAY család, amely innen nyerte nemesi előnevét is. Patay Sámuel és felesége, Udvarhelyi Mária építtette a faluban a ma is megtalálható kastélyt 1726-ban Tornyossi Tamás kassai mesterrel. A helyi református templom seccoján látható ábrázolás szerint a loggiához két oldalról lépcső vezetett. A kastélyt mandáztető fedte, a sarkokon toronysisakok. 1890 körül átépítették.
A hozzá tartozó park igen értékes, jelenleg különleges fái és madárvilága miatt természetvédelem alatt áll.
A községben a református templomot is a Patay család építtette 1782-ben. 1867-ben újították fel.
Ma is értékes és érdekes műemlék, bár református templom, mégis színes, festett képek és feliratok díszítik a falát, s orgonája is működőképes. A Patay család sírboltja a templomban található. A templom nevezetessége az az asztal, amelyen a szatmári békét írták alá 1711-ben.
Báj lakosságára vonatkozó adatokkal az 1705-ös, országos adóösszeírás szolgál, amely szerint ebben az időszakban az alábbi adózó személyek lakták a települést: M. Varga; Mathias Toth; Stephanus Csizmadia; Thomas Toth; Andreas Lazár
1785-ben 395 személy, 54 lakóház, 72 család élt a faluban, melyet ekkor már BAÁJ-nak írtak. A lakók földműveléssel foglalkoztak, s halászattal, hiszen a sokszor kiáradó Tisza, s a Takta vize hosszú ideig víz alatt tartotta terület nagy részét.
A település, mint egész Magyarország történetében mély nyomokat hagyott a második világháború, amelynek során Bájtól nem messze, a Tisza mellett front húzódott. A háború itteni eseményeit Sebő Ödön: A halálra ítélt század című könyvében is megörökíti, mint itt szolgált katona.
[szerkesztés] Nevezetességei
1782-1784 között épült , rokokó , stílusú református templom. Patay kastély ami ma iskolaként üzemel. Avar-kori régészeti lelőhely.
