Takács Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Takács Nándor (Rábacsanak, 1927. január 15. - ) székesfehérvári püspök (1991 - 2003), karmelita szerzetes

[szerkesztés] Életrajza

15 évesen lépett be a karmelita rendbe. 1950. júnus 14-ig volt Keszthelyen a karmelben. 1950. szeptember 12-től a Budapesti Központi Szemináriumba járt, ahol teológiai tanulmányait folytatta, és a növendékek zenei képzését segítette (cantus magister). Itt Werner Alajos is tanította zenére.

1951. október 28-án Papp Kálmán püspök szentelte pappá, a Hittudományi Akadémia elvégzése után pedig a Központi Szemináriumban marad mint énektanárként, de tovább is tanulta a zenét, Werner Alajosnál, Harmat Atrúrnál és Bárdos Lajosnál. A forradalom után a hatalom megengedett havonta egy fél órás vallási műsort a rádióban, aminek a megszervezését Takács Nándorra bízták (1957-1959). 1959 márciusában elbocsájtották a szemináriumból majd kántor-karnagyként működött a követekző helyeken: Erzsébetváros-Budapest, Gyöngyös, Dömsöd, Csorna, Albertfalva.

Mindenhol aktívan részt vett a helyi énekkarok továbbvitelében vagy kialakításában, ritkán hittant is oktathatott, később nyilvánosan misézhetett, de pl templomfelújításban is vezető szerepet vállalt.

Papként 1973 márciusában reaktiválták, április 1-től Mosonmagyaróvárra helyezte a püspöke. 1978. szeptember 1-től Tatabányán plébános. 1986-tól a győri szeminárium spirituálisa, azaz a kispapok lelki vezetésével foglalkozott. 1989. február 11-én püspökké szentelték. Először segédpüspök, koadjutor, majd 1991. október 8-tól székesfehérvári megyéspüspök.