Tömörd
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Tömörd | |
|---|---|
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség | Csepregi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 9738 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Népesség | 281 (2001) |
| Népsűrűség | 18,29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Tömörd
|
|
Tömörd község Vas megyében, a Csepregi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kőszegtől 12 km-re délkeletre fekszik, Csepreg, Bük, Gór, Meszlen, és Nemescsó települések közt.
[szerkesztés] Története
Határában őskori (neolit, rézkor, vaskor) település nyomait tárták fel 1905-ben egy kisebb ásatás során. A római korból többek között bronzérmek, fibulák kerültek elő.
1978-ban egy hét méter átmérőjű salakhalmot találtak, ahol Árpád-kori kohó nyomaira bukkantak. Közelében az Ablánc-patak völgyében, 12–13. századi cserepeket fedeztek fel. Itt egy kb. 30 méter átmérőjű Árpád-kori favárat feltételeznek. Nem messze áll egy barokk Szent Ilona-szobor.
Első okleveles említése 1233-ból maradt fenn Tumind formában. 1270-ben Temerd néven említik. [1] A név amely a türk, temir-temür szóból eredeztetnek vasat jelent. A 12. században a település Tömördi és Pósa családok birtoka volt. 1392-ben Themerd, 1441-ben Twmerd alakban fordul elő, Kőszeg várának tartozéka volt. 1475-ben Poss. seu pred. Themerd. al. nom. Posafalva néven említik, a Pósa család birtokaként. [2]
A török hódoltság alatt horvát menekültek telepedtek itt le. A falu középkori templomát a törökök elpusztították. Később Szent Ilona tiszteletére új templomot építettek, amelyet 1698-ban boltozatos, kőtornyos és két kapuval ellátottként írtak le, és festett kazettáit is megemlítették. 1723-ban özvegy Engelhofferné újíttatta fel. 1756-ban már három oltára volt, amelyek közül az egyik Szent Félixé, akinek ereklyéjét az 1700-as évek első felében hozták ide Rómából, mert a helyi hagyomány szerint a község területén szenvedett vértanúhalált. A tornyában három harangot és toronyórát jegyeztek fel. 1796-ban a templom egy tűzvész során jelentős károkat szenvedett, ekkor az ereklyetartó is megsérült. Mai formáját 1890-ben kapta.
A Chernel család 18. században udvarházat építetett. A copf stílusú egyszintes épületet védett park veszi körül.
Vályi András szerint "TÖMÖRD. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Csernely’ Maradékjai, és Góry Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nemes Csóhoz nem meszsze, határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek." [3]
Fényes Elek szerint "Tömörd, elmagyarosodott horvát falu, Vas vmegyében, Sopron vmegye szélén, Kőszeghez 1 1/2 óra: 418 kath., 5 ref., 3 evang. lak. Kath. paroch. szentegyház. Nevezetes birkatenyésztés. F. u. a Chernel nemzetség." [4]
Vas vármegye monográfiájában ez áll: "Tömörd, régi község, 101 házzal és 731 r. kath., ág. ev. és ev. ref. magyar és horvát lakossal. Postája Nemes-Csoó, távírója Acsád. A községnek hajdan Themerd volt a neve. A XIV. században a kőszegi várhoz tartozott és a Garayak voltak a földesurai. A XVII. század vége felé Thököly foglaltatta el a tömördi kastélyt és birtokot. Később a Chernelek lettek a földesurak, akiknek itt két kastélyuk van; az egyik Chernel György cs. és kir. kamarás, orsz. képviselőé, a másik Chernel Antalé. Az előbbit Chernel György, több megye táblabírája, 1809-ben építtette a régi kastély helyén. Chernel Antal egy drágakövekkel kirakott ezüst serleget őriz, melyet Chernel György II. Rákóczy Ferencztől vitézségéért kapott; birtokában van a fejedelemnek egy inge is." [5]
1910-ben 718, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Chernel család udvarháza
- Szent Ilona templom
- Ilonavár maradványai
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-III. Bp. 1890-1913
- ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-III. Bp. 1890-1913
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
- ^ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
