Tölgyaknázó ősmoly
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
Dyseriocrania subpurpurella Haworth, 1828 |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
A tölgyaknázó ősmoly a valódi lepkék alrendjébe tartozó félszipókás pillefélék (Eriocraniidae) családjának egyik, hazánkban is előforduló, bár meglehetősen ritka faja. Rendszertani helye némileg bizonytalan: egyesek az Eriocrania, mások a Dyseriocrania nembe sorolják.
[szerkesztés] Elterjedése
Európai faj. Hazánkban kevés helyről ismerjük – a Mátra Múzeum anyaga szerint a Mátrában és a Jászságban egyaránt előfordul.
[szerkesztés] Jellemzése
Szárnyának fesztávolsága 13–16 mm. Első pár, csillogó zöldes aranyszínű szárnya megnyúlt, a vége kihegyesedik. Hazánkban évente egy nemzedéke kel ki; a lepkék március–áprilisban repülnek. Hernyója nyáron a tölgy (Quercus) és a mogyoró (Corylus) leveleibe rágja nagy foltaknáit. Erdős területeken nappal, napsütésben röpköd, és szívesen leül a pocsolyák szélére.